Egy Sayermann-kóros sikertörténet

Hogy mennyire fontos a súlyvonal figyelembevétele, azt egy nőbetegen keresztül demonstrálom. Sayermann-kór gyötri vállát, hátát, amióta eszét tudja. Rengeteg módszerrel húzták, vonták a súlyosan meggörbült hátat, de nem akarta elfogadni betegségét, együtt élni vele. Nem csoda, hogy kezdett hullani a haja, légzési zavarai lettek, sokat fájt a szeme, feje, amikor kezelésre jelentkezett.

Azonnal a súlyvonal eloszlását kezdtem vizsgálni. A fejét annyira lógatta, hogy azt csak a nyakizmok és nem a gerinc tartotta. A fej súlypontja a biccentő izmok tövében, a pajzsmirigynél metszette a nyak vonalát, tehát nem a gerinc mentén lépett be a fejbe. Úgy okoskodtam, hogy felborult a hormonháztartása, tehát valószínű, hogy a nyakon meg a tüdőn kell először dolgozni. Az volt a cél, hogy a pajzsmirigy több vért kapjon, és a beesett tüdő valahogy feléledjen. Az orvosi kezelést is erre a területre kellett áthelyezni. A gondolat jó volt. A beteg meggyógyult, a néni sikertörténet lett.

„Csuklós pántunk”, a fenék

Mindenki elpirul a tompor kezelésétől. Pedig alapvető bázishely. Mert rajta ülvén külön kell mozogni a felső- és az alsótesttel. Az átmenet, a csípő és a fenék idővel mozdulatlanná merevedik, és járásunk szögletessé, merevvé válik. Ahol nincs mozgás, oda beszökik a háj meg a baj. Pedig aki meg tudja tartani az egész test hullámzó mozgását, annak 40-en felül sincs derékproblémája.

Tessék megnézni a tévében egy leopárd mozgását. Ez a csúcsragadozó azért sikeres, mert a fülétől a farka végéig minden porcikája részt vesz a zsákmányszerzésben. Vagy nézzünk meg egy néger futót. Az álla hegye, a füle, a feneke, a kisujja is végez a légellenállást jobban kihasználó aprómunkát. Mi pedig egész nap ülünk, és így tönkretesszük azt a „csuklós pántot”, aminek a mozgást kellenie áttennie föntről lefelé vagy ellenkezőleg. Óriási hiba! Ettől nemcsak a derék, hanem a láb, a hát, a nyak is kitikkad. Ez az egyik fő oka a visszérnek, a tartás-, a keringési és az emésztési problémáknak stb.

Ha az egész napi ülés után betegtársunknál vagy családtagjainknál, illetve magunkon jól átmozgatjuk a feneket, sokkal jobban érezzük magunkat. Próbáljuk ki. Ezen a területen a nagy felületű izmok miatt erősebben foghatunk, markolhatunk, felhúzhatjuk a húst, nyújthatjuk az izmokat, inakat, különösen a tapadási felületeknél. Ököllel is ütögessük a területet, persze csak a fájdalomküszöb alatt.

Térd, boka, csukló

A térd területét sok probléma éri. Súlyunkat a sípcsontnak kellene tartania, de a bokasüllyedés, az x láb vagy a térdsérülések miatt a súlypont helytelenül a térden alakul ki, a súlyvonal itt-ott kitér a helyes irányából. Rengeteg a sportsérülés ezen a helyen. Súlyosabb esetben begyullad, megduzzad a térd, lepattan egy kis índarab, rándulás lép fel.

Az orvosi beavatkozás, a tabletta csak tüneti kezelés, az okot nem szünteti meg. Leszívják a duzzanatot, folyadékveszteség esetén feltöltik a nyálkatömlőt, az üregeket, hogy „olajozottan” működjön. A cisztát, szakadást megoperálják, de az orvosi beavatkozás gyakran nem segít. Pedig a kezdeti szakaszban egy lúdtalpbetét vagy a terület hosszú, enyhe masszírozása is elegendő volna.

A bokával, a csuklóval hasonló a helyzet. Úgynevezett autoimmun betegség is „divatos” ezeken a helyeken. Emiatt a testrész úgy megduzzad, mint egy bunkó. A sarok például felemelkedik járás közben, és a beteg sántítani kezd. Előre lehet tudni, hogy a gyulladásgátlók nem segítenek, és aztán „gyógyíthatatlan, genetikus” betegség miatt kerül hozzám a páciens. Ám a harmadik-negyedik kezelés végére a „genetikus betegség” eltűnik, a probléma öngyógyítással megoldódik.

Azt hiszem, ilyen problémák esetén jó volna úgy okoskodni, hogy a betegek először próbáljanak magukon segíteni, és ezzel együtt vagy csak sikertelenség esetén forduljanak az agyonterhelt orvosláshoz.

Gondoljunk nagyanyáinkra. Kinek jutott eszébe orvoshoz rohangálni minden csip-csup dolog miatt?

Néhány praktikus tanács

Mindenképpen tanuljunk meg hason aludni. Érdekesség, hogy az agyvérzést szenvedettek 70-80%-a nem tud hason aludni, így a mellcsont mögötti területen csökken a nyomásváltozás és az oxigénellátás. Kevesen tudják, hogy itt van az agyvíz folyadék keringési rendszerének egyik szakasza, ami háton történő alvás esetén nem frissül, és a pangás miatt lassul a keringés, ami lassan szélütéshez (stroke-hoz) vezethet.

A kalapácsujj, a láb bütyök egyszerűen orvosolható. Ha a lábujjak alatti terület középen érinti a talajt, és nem a kisujj és a nagyujj párnáin, éppúgy lúdtalpunk van, mint „hagyományos” esetben, csak harántlúdtalp a neve. A videokamerával, komputeres eljárással készített lúdtalpbetét ezt kiküszöböli, illetve annyira csökkenti, hogy az műtét elkerülhető. (A harántlúdtalp jól leolvasható a cipőtalp vagy a zokni kopási felületén is.)

Sokan az arccsont rágóizmain vezetik le a feszültséget. Állandóan összenyomják fogaikat, és az izom jól láthatóan lüktet. Éjjel fogcsikorgást is produkálnak, tehát igen érzékeny területről beszélünk. Relaxációra van szükség. Fújjuk fel arcunkat, és ellenőrizzük a fújás nagyságát, vagyis a feszességét. Tiszta jobb kézzel nyúljunk be hüvelykujjunkkal a száj bal oldalán – ha másnak csináljuk, ajánlatos a gumikesztyű –, és fogjunk meg egy jókora részt a száj baloldali rágóizmainál (hüvelykujj belül, a négy másik kívül). Nyomogassuk, morzsolgassuk a területet. Ha rácsukjuk a szájat, jól hátra tudunk nyúlni. Majd a másik kéz és megint az ellentétes oldal következik. A kezelés után ismét fújjuk fel az orcát. Sokkal nagyobbra tudjuk fújni, sokkal lazább lesz a terület.

És végül a javaslatom bármilyen stressz, fájdalom esetére. Egy-két percre csukjuk le a szemünket, és takarjuk el tenyerünkkel. Könyökünket polcoljuk fel valamin, és relaxáljunk. Aki képes a fekete színt – például egy fekete pontot – jól vizualizálni és az adott területre „küldeni”, annak megszűnik a hát-, a láb-, a fogfájása stb. Több hónapos ilyen szoktatás után csak lecsukott vagy nyitott szem esetén is menni fog a fekete pont elképzelése. Jobban fogják elviselni a fogorvosi fúrót, a szálkakivételt, a hirtelen jött fájdalmakat. Elmúlik a fejfájás, a derékzsába stb. (Dr. Bates, a szemtorna kidolgozója kisebb műtéteket is elvégzett érzéstelenítő nélkül, ha a páciens tökéletesen látta a fekete színt.)

Hát ennyit ízelítőül a Schneider-módszer „csavarjairól”, vagy tízéves tapasztalataim alapján.
Jó munkát, jó egészséget!

Vén Péter
szemtréner
www.szemtorna.hu
www.eyetraining.hu
Tanácsadónk – kérdezzen tőle!

(Vége)