A minderről szóló tanulmányt vezető szerzőként jegyző dr. David L. Brown, a New York-i Állami Egyetem vezető kardiológusa elismerte, fogalmuk sincs róla, mi okozza az említett különbséget. Talán további kutatások tisztázhatják a dolgot, de addig is azt feltételezik, hogy a férfiak és a nők szervezete másképp dolgozza fel az aszpirint, amely valószínűleg különböző módon hat a vérrögképződésre, illetve az erekre.

A kutatás eredményeit a Journal of the American Medical Association című szakfolyóirat 2006. január 18-ai száma közölte. Az összegzés alapján elmondható, hogy az aszpirin általában véve nőknél 12%-kal, férfiaknál 14%-kal csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. Férfiaknál 32%-kal mérsékelte a szívrohamok kockázatát, nem volt azonban hatása a szélütés előfordulására. Nőknél ugyanakkor a gyógyszer 17%-kal csökkentette a stroke rizikóját, ám nem volt mérhető hatása a szívrohamok megelőzésében.

Tudni kell persze, hogy az aszpirin nem csodaszer, és mielőtt valaki szedni kezdené, mérlegelni szükséges, hogy alkalmazásának több-e az előnye, mint a hátránya. Leggyakoribb mellékhatása, hogy gyomor-bélrendszeri vérzéseket okozhat, ezért olyan betegnek nem szabad szednie, akinél már előfordult hasonló vérzés, gyomor- vagy nyombélfekély. A tudományos kutatások szerint az aszpirin alkalmazása 70%-kal fokozza a vérzések kockázatát.

A szerkesztő kiegészítése:
2004-ben az egyik legtekintélyesebb orvosi szakfolyóirat, a British Medical Journal hasábjain közölt tudományos kutatás eredményei szerint 18 820 kórházi felvétel közül 1225 volt bizonyíthatóan kapcsolatba hozható valamilyen gyógyszermellékhatással, vagyis a kórházba került betegek 6,5%-a gyógyszermellékhatás miatt került oda. A cikkből kiderül az is, hogy e mellékhatások néha tragikus kimenetelűek: „tettesként” kitüntetett helyen áll az aszpirin, hiszen a gyógyszermellékhatás miatt kórházba került és ott meghalt betegek felénél az aszpirin okozta vérzés következtében állt be a halál.