A vizsgálat módszere az volt, hogy a PubMed orvosi adatbázis segítségével feldolgoztak 75 akupunktúrás klinikai vizsgálatot. Arra voltak kíváncsiak, milyen változásokkal magyarázható az akupunktúra hatásossága. Huszonhat tanulmány (33%) nem szolgált semmilyen fiziológiai magyarázattal az akupunktúra működését illetően. Ötvenhárom vizsgálatban (67%) már említettek valamilyen fiziológiai összefüggést. Ezek közül 33 tanulmányban idegkémiai mechanizmusokkal, 2 vizsgálatban idegrendszeri hatásokkal, 6 kutatásban az autonóm idegrendszer szabályozásával, 3 tanulmányban helyi hatásokkal, 5 kutatásban az agyfunkciókra gyakorolt hatással és további 5 vizsgálatban egyéb hatásokkal indokolták az akupunktúra működését. Egyetlen tanulmány sem adott magyarázatot a szélütésben (stroke-ban) alkalmazott akupunktúra működésére.

A szakemberek tehát a leggyakrabban neurokémiai folyamatokkal, illetve változásokkal magyarázták az akupunktúra működését, és nem hozták összefüggésbe a kezelés céljával, módszereivel vagy a stimuláló eljárások technikájával. Mint a kutatók végkövetkeztetésként megfogalmazzák: az akupunktúra elsősorban a szervezet önszabályozó folyamatait ösztönzi, ezeknek a működését hozza harmonikusabb állapotba, és nem függ attól, hogy a kezelést milyen eszközökkel, módszerekkel, illetve céllal hajtják végre.

(Forrás: www.biomedcentral.com)