A visszerek előbb parányi, szemmel alig látható lilás-kék hálóként láthatók, majd egyre nagyobb kiterjedésűek lesznek, amelyek gyakran megkeményednek, kidudorodnak. Estére a vizenyős, dagadt boka lüktet, fáj, a visszerek égnek, mintha ezernyi apró tüzes tű szurkálná a lábat. A szenvedő alig várja, hogy ágyba rogyjon. Súlyosabb esetben a kínok már éjjel sem szűnnek meg. Görcs húzza folyton a lábat, s a dagadás reggelre sem apad. A bőr megfeszül, sötétre színeződik, piros, viszkető kiütés lepheti el, kiszárad, pikkelyes lesz.

Nehezen gyógyuló lábszárfekély

A visszértágulat ma már népbetegségszámba megy. Ha időben nem kezelik, nehezen gyógyuló lábszárfekély lehet belőle. Noha a betegek száma – éppen azért, mert közülük sokan panaszukkal nem is fordulnak orvoshoz – ismeretlen, a lábszárfekélyesek létszámából következtethetünk a gyakoriságára. A hazai lakosságnak körülbelül a 2-4 százalékát kezelik lábszárfekéllyel, ami a visszértágulat egyik súlyos következménye.

Ha úgy okoskodunk, hogy legfeljebb minden tizedik visszeres betegnél alakulnak ki ezek a súlyos tünetek, akkor következtethetünk rá, hogy Magyarországon több millió felnőttet érint ez a probléma. Dr. Várkonyi Viktória bőrgyógyász szerint a betegség kialakulásában több oknak is szerepe lehet: elsődleges tényező az örökletes hajlam, de befolyással lehet rá a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás miatti elhízás, az egész napos álló vagy ülőmunka, a láb fokozott és folyamatos terhelése. Az első apró jelek már huszonéves korban megmutatkozhatnak, ha a családban másnak is visszeres a lába, ha az illető túlsúlyos, vagy ha álló munkát végez.

A terhesség ronthat az állapoton, bár szülés után a visszértágulat olykor visszafejlődhet. A többszöri terhesség azonban véglegessé teheti a tüneteket. A betegség későbbi stádiumában a felületi tágult visszerek túlnyomása a mélyvénás rendszert is károsíthatja, és ott is vérpangás keletkezhet, amelyből kialakulhat a lábszárfekély. Akiknél nemcsak szépséghibát okoznak a visszerek, hanem az említett tünetek is jelentkeznek, azoknak érdemes lenne mielőbb orvoshoz fordulniuk, hogy elkerüljék a súlyosabb következményeket.

Műtét után kiújulhat

A felületi tágulatok műtéttel megszüntethetők. Ha nincs szükség operációra, akkor az esetek egy részében az orvos gyógyharisnya viselését rendelheti el. A gyógyharisnya szorításával kiegyensúlyozhatja a láb ereiben kialakult nyomáskülönbséget. A tágult erek összepréselésével pedig javulhat a várkeringés. A különböző reklámokban oly gyakran hirdetett kenőcsök, balzsamok, gélek pillanatnyi tünetenyhítést adhatnak, ám a betegséget, az értágulatot nem szüntethetik meg.

Az, hogy a kezdeti stádiumban lévő visszértágulat eltüntethető-e, a betegség fajtájától függ. Az apró, főként a combon keletkező, inkább csak esztétikai problémát jelentő lilás, seprűszerűen szétterülő érfoltokat az orvos injekcióval vagy lézeres kezeléssel megszüntetheti. A nagyobb, felületi visszereket műtéttel távolítják el, ma már egyre több helyen az egynapos sebészeti rendelésen. A megelőzésben szerepe lehet a napi rendszerességgel végzett intenzív sétának, a helyes, hízást elkerülő táplálkozásnak, az álló és ülőmunkát végzőknél pedig a munka közben végrehajtott lábtornáztatásnak. Az utóbbi helyben járással, toporgással megoldható, mert megmozgatja az izmokat, javítja a vérkeringést, így gátolja a visszérbetegség kialakulását.

Életet veszélyeztető szövődmény

A visszértágulat szövődménye lehet a lábszárfekélyen kívül a kevésbé súlyos, könnyebben kezelhető gyulladás, amely, ha nem kezelik, akár nagyobb kockázatokkal járó, mélyvénás trombózist is okozhat. Ennek következményeként pedig embólia alakulhat ki, mert nemcsak a tágult, felszíni erekben keletkezhetnek vérrögök, hanem a mélyben elhelyezkedőkben is. Ha ezek a vérárammal az életfontosságú szervekhez (szív, tüdő, agy) is eljutnak, ott elzáródást okozhatnak.

Noha a visszeresség műtéti úton megszüntethető, fennáll a kiújulás veszélye, ezért a betegség állandó kontrollt, ápolást, kíméletet igényel.

(lóránth)

Gyógymódkeresőnkből tájékozódhat a visszeres lábra ajánlott népi gyógymódokról, természetgyógyászati módszerekről.