Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. szep. 28. (hé) – Vencel
Egész-ség

Szendi Gábor:

D-vitamin – napvilágra került tények

Mióta hatásos népegészségügyi kampányok keretében óvják a lakosságot a túlzott napozástól, háromszorosára nőtt a napfénynek tulajdonított bőrrák, elsősorban a melanoma eredetű halálozás. Így kezdődik a 2006 szeptemberében a Medical Hypothesisben megjelent tanulmány.

A szerző, Anthony J. Yun így folytatja: A napfény kerülését ajánló kampányok, meglehet, alábecsülték a napfényfüggő biológiai folyamatokat, melyek láthatólag védelmet nyújtanak a rák ellen.

A meghökkentőnek ható gondolat nem légből kapott: az utóbbi 15 év intenzív kutatásai azt jelzik, hogy a D-vitamin-hiánynak meghatározó szerepe van a különféle rákok kialakulásában, s megfordítva: a D-vitamin véd a rákkal szemben, s rákbetegeknél lassítja a daganatok fejlődését.

Sigismund Peller amerikai orvos már 1937-ben felismerte a napfény rákellenes hatását, és Frank Apperly amerikai patológus 1941-ben különös tanulmányt jelentetett meg a Cancer Research-ben. Felmérve az észak-amerikai kontinensen a rákos halálozás gyakoriságát, kimutatta, hogy ez délről északra haladva fokozatosan nő, olyannyira, hogy északon már két és félszer többen halnak meg rákban, mint délen. Mégis még negyven év kellett, hogy eredményeiket újra felfedezzék. Cedric F. Garland és Frank C. Garland 1980-ban megjelent vizsgálatukban ismét jelezték, hogy a vastagbélrák észak felé haladva egyre gyakoribb, s ennek oka a kevesebb napfény és az emiatt csökkent D-vitamin szintézis. Az 1990-es évekre jelentek meg azok a nagy felmérések, melyek vitathatatlan összefüggést mutattak ki a mellrák, a petefészekrák, valamint a prosztatarák és a D-vitamin-hiány között. Egy 2002-es kiterjedt kutatás már 14-féle ráktípust hozott összefüggésbe a csökkent mértékű ultraibolya B sugárzással.

A napsugárzás rákvédő hatása egyértelműen a napfény ultraibolya B (UVB) sugárzásának hatására termelődő D3-vitaminnak tulajdonítható. A D3-vitaminná alakuló D2-vitamint azonban tejjel, tojással, hallal, teljes kiőrlésű gabonatermékekkel is fogyasztunk, és a D-vitaminnak régóta létezik szintetikus változata is. Az újabb kutatások ezért nem a napon töltött idővel kalkulálnak csupán, hanem az összes D-vitamin fogyasztásra koncentrálnak, pl. a vér D-vitamin tartalmának mérésével. Cedric F. Garland, a Kalifornia Egyetem professzora 2006-os, majd´ 230 vizsgálatot áttekintő összefoglalója szerint meggyőző adatok bizonyítják a D-vitamin-hiány oki szerepét mellrák, vastagbélrák, prosztatarák és petefészekrák esetében. A legalacsonyabb D-vitaminszintet mutató nőknek ötször nagyobb a mellrák kockázata, agresszívebb a tumornövekedés és rövidebb a túlélési idő, mint a legmagasabb D-vitaminszintet mutatóknál. Prosztatarák esetén hasonló eredményeket kaptak, egy 19.000 fős vizsgálatban, azokban a fiatal férfiakban, akiknek vérében a szükséges D-vitamin mennyiségnek csak a fele volt kimutatható, a későbbiekben hatszor valószínűbben fejlődött ki prosztatarák. Egy több évtizedes követéses vizsgálatban a vastagbélrák kockázata kétszeres volt az alacsony D-vitaminszintet mutatók körében. A D-vitaminhiány következtében kialakuló rákban óvatos becslések szerint is évente 20-30 ezer ember hal meg az USA-ban.

D-vitaminhiányban szenved becslések szerint a Föld északi féltekéjén élők legalább 40-50%-a, különösen a téli hónapokban. A D vitamin évszaki ingadozásának komoly egészségügyi hatása van, a nyáron diagnosztizált rákok esetén megfigyelték a kedvezőbb lefolyást, és a hosszabb túlélést. Mivel a napsugárzás az egyik legfontosabb forrása a D vitaminnak, minden olyan faktornak komoly hatása van a D vitaminszintre és így a rákkockázatra, amely befolyásolja a napon töltött időt, illetve a napfény hasznosítását. A napos Ausztráliában és Új-Zélandon végzett vizsgálatok szerint az idős emberek 70-80%-ánál D-vitaminhiány mutatható ki. Egy 2006-os holland vizsgálatban több ezer idős férfit és nőt hat éven át követve kiderült, hogy a vizsgálat indulásakor alacsony D-vitaminszintet mutatók háromszor valószínűbben kerültek végleges intézeti ellátásba, és 60%-kal valószínűbben haltak meg.

A bőr pigmentáltsága is sokat számít, aki már lebarnult, kevésbé hasznosítja a napsugarakat. Amerikai feketék körében a D-vitaminhiány vészes méreteket öltött, és a D-vitaminhiánnyal kapcsolatba hozható rákfajták 1,5-2-szer gyakoribbak a körükben. Meglepő módon az elhízás mértékében csökken a D-vitaminszint, a legalattomosabb kockázati tényező azonban genetikai eredetű. Kiderült, hogy a testben majd minden sejt tartalmaz receptorokat a D-vitamin felvételére, ám ezeknek több változata létezik. Egy elterjedt, a lakosság 35%-ában megfigyelhető változat alacsonyabb D-vitamin hasznosítással jár, s az ilyen személyek kétszer valószínűbben kapnak prosztata, illetve mellrákot, és a betegség során kétszer valószínűbben alakul ki rákos áttét.

A népegészségügyi ajánlások gyakran évtizedes lemaradásban vannak a tudományhoz képest. Napjainkban veszélyesnek tekintik a napozást, különösen a déli órákban, s a napozószerek forgalma csúcsokat dönt.

Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus, tudományos munkatárs

A cikk folytatásához kattintson ide!

Ha érdekli Szendi Gábor Depresszióipar című könyve, itt többet is megtudhat róla.

Kapcsolódó cikkek:
A szerző egyéb cikkei:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com