Vissza a főoldalra
Belépés
Kereső
Kiemelt partnerek
Felhívás2023. máj. 29. (hé) – Magdolna,Magdaléna,Léna
Nyílt tér
Az antipszichotikumok 50 év alatt
több kárt, mint hasznot hoztak
Bár a standard kezelés módja a fejlett országokban az, hogy a szkizofrén betegeket neuroleptikumokon tartják, ezt a gyakorlatot 50 év gyógyszerkutatása nem támasztja alá. Egy kritikus áttekintés feltárja: ez a kezelési eljárás rontja a hosszú távú betegségkimenetet.
3/3. oldal
Carpenterék kommentárja: „Felvetjük azt a lehetőséget, hogy az antipszichotikus kezelés némely szkizofrén beteget sokkal sérülékenyebbé tesz a jövőbeni visszaesésre, mint ami veszély fennállna a betegség természetes (nem gyógyszerelt) lefolyása esetén.”
A 70-es évek vége felé két kutató, Guy Chouinard és Barry Jones megmagyarázták, miért is jelenti a pszichózis fokozott kockázatát az antipszichotikus kezelés. Az antipszichotikum blokkolja az agyban a D2 receptorok 70-90%-át, s mivel a dopamin nevű transzmitternek meghatározó szerepe van a pszichotikus tünetek kialakulásában, akutan jól hatnak e szerek. Ám az agy kompenzálni igyekszik az átmenetileg működésképtelenné váló receptorokat, és újakat „növeszt”, vagy 30%-al többet. Amikor később elhagyják az antipszichotikumot, akkor a betegnek több D2 receptora lesz, mint a kezelés előtt volt!
A gyógyszer idézi elő a visszaesésre való hajlamot
A két kutató következtetése:
„A neuroleptikumok dopamin szuperérzékenységet idéznek elő, amely elvezet a mozgászavarokhoz és a pszichotikus tünetekhez. Ebből következik, hogy a visszaesésre való hajlamot nem a betegség természetes lefolyása eredményezi, hanem maga a kezelés ... és így a folytonos neuroleptikus kezelést is maga a neuroleptikus kezelés teszi szükségessé.”
Vagyis a gyógyszerrel nem kezelt betegek nagy része nem esik vissza, míg az antipszichotikummal kezelteknek jó esélyük van arra, hogy sorozatos visszaeséssel krónikus beteggé váljanak.
* * *
A cikk folytatásából kiderül, milyen meglepő eredményt hoztak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai a fejlődő országokban, szó esik az MRI- és a visszaesés vizsgálatokról, a gyógyszerszedés veszélyes mellékhatásairól, új kezelési modellek kidolgozásáról, valamint a fokozatos gyógyszerelhagyás lehetőségéről. A folytatáshoz és Szendi Gábor kommentárjának olvasásához kattintson ide.
(Forrás: Tények és tévhitek, eredeti megjelenés: Robert Whitaker: The case against antipsychotic drugs: a 50-year record of doing more harm than good. Medical Hypotheses (2004) 62, 5-13). Fordítás, kivonat: Szendi Gábor)
Natúrsziget, 2007. november 27.
A szerző egyéb cikkei:
Hozzászólás a cikkhez
A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!