Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. okt. 24. (szo) – Salamon
Nyílt tér

Gyilkos grépfrút?

Új rovatunkban igyekszünk összegyűjteni azokat a hiteket és tévhiteket, amelyek széles körben elterjedtek, és gyakran a médiumok is „tesznek rájuk egy lapáttal”. Portálunknak ez a helye – miként a hamarosan induló Fórum is – mindenki előtt nyitva áll, ezért várjuk olvasóink e tárgyú cikkeit is. Ha valóban érdemesek a közfigyelemre, beküldőjük itt viszontláthatja őket. Első alkalommal a Reggel című lapban a nap témájaként egy egész oldalon márciusban megjelent cikkel foglalkozunk, amely a következő bulvárízű címmel jelent meg: A gyilkos grépfrút és társai.

Ha valaki csak ezt a címet látja, könnyen lehet, hogy máris elmegy a kedve ettől a grépfrúttól, vagy legalábbis gyanakodni kezd, szabad-e fogyasztania. Nem tudom, ez volt-e a szándékuk a lap szerkesztőinek, vagy nem gondolták igazán végig a dolgot, mert valójában egyetlen szempont vezette őket: a példányszám növelése.

A cikket bombasztikus felütéssel indítják: „Allergiás tünetekre panaszkodott a 29 éves férfi Németországban. Bekapott egy gyógyszert, utána megevett egy grépfrútot. Nem sokkal utána meghalt.” Ezután kiderül, hogy az egész oldal a legolvasottabb (bár komoly olvasók számára kevéssé mérvadó – A szerk.) német napilap, a Bild írásán alapul. A hannoveri egészségügyi iskola gyógyszerész professzorára hivatkozva megtudjuk, hogy „nemcsak a gyógyszerek léphetnek kapcsolatba egymással, hanem az élelmiszerek is tudják gátolni vagy éppenséggel növelni az orvosságok hatását”.

Ez idáig rendben is van, és valóban hasznos, hogy a lap csokorba szedte a különböző gyógyszerek – allergia elleni szerek, koleszterincsökkentők, csontritkulás és fogszuvasodás elleni szerek, antibiotikumok, szívgyógyszerek és kedélygyógyszerek – hatásait, illetve kölcsönhatásait a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerekkel. Itt elsősorban egyes gyümölcsökről, tejről és tejtermékekről, valamint a vörösborról van szó. A „bűnösök” listáját nyilvánvalóan a grépfrút vezeti. A képaláírás is sokatmondó: „Aki gyógyszert szed, annak megfontoltan szabad gyümölcsöt fogyasztania.”

Álljon meg a menet! Vagyis a gyümölcs a bűnös, és nem a gyógyszer? Halkan kérdem: hány éve fogyasztanak az emberek gyümölcsöt, és mióta szednek különféle szintetikus gyógyszereket? Nyilvánvaló, hogy az emberiség felelőtlen és botor módon évezredekig majszolta mindazt, amit a természet megadott számára, pedig nagyobb elővigyázatosságot kellett volna tanúsítania, mert mint megtudtuk, a grépfrút fogyasztásába bele is lehet halni… Nem arról van inkább szó, hogy egyes gyógyszerek kifejlesztői és gyártói tanúsítanak mérhetetlen felelősséget?

És néhány további kérdés: szabad-e olyan anyagot gyógyszerként forgalomba hozni, amely veszélyessé válhat a betegre csupán amiatt, hogy a megszokott élelmiszereit fogyasztja? Segíthet egy szer igazán a szervezetnek, ha pusztán attól, hogy az illető megreggelizik vagy megvacsorázik, súlyosbodnak vagy akár végzetessé válhatnak a tünetei?

De tegyük fel, hogy igazán kiváló gyógyszerekről van szó, amelyek szedésével esetleg javítani lehet a beteg állapotán (bár gyógyszerszedéssel az okokat többnyire nem lehet megszüntetni, csak a tüneteket háttérbe szorítani). Ezt feltételezve is úgy gondolom: kizárólag a gyógyszergyártók és az engedélyező hatóságok felelőssége, vajon a beteg hozzájut-e a számára fontos (esetleg életmentő) információkhoz. Ha tehát valamelyik szintetikus szer szedésével egy időben veszélyes lehet bizonyos élelmiszerek fogyasztása, akkor igenis fel kellene tüntetni a gyógyszeres dobozban elhelyezett tájékoztató szövegben, sőt esetleg magán a dobozon is, mire vigyázzon az ember.

Kürti Gábor

Kapcsolódó cikkek:
A szerző egyéb cikkei:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com