Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2024. ápr. 21. (va) – Konrád
Itthon

Lóránth Ida:

Halált is okozó szakmai tévedések

Az 1997-es egészségügyi törvény hatályba lépése óta évről évre több a kórházi és orvosi műhibaper, melyeknek ráadásul a kártérítési összege is egyre nő. Kérdés, hogy tovább szaporodnak-e a műhibaperek, vagy erősödik az óvatos, a hibákat hárító orvosi magatartás.

3/2. oldal

Vannak persze szívós kivételek, és főként az elhalálozottak hozzátartozói azok, akik végsőkig kitartanak a maguk igaza mellett. Előfordult az is, hogy egy eset panaszos beadványként egészen a parlament elnökének asztaláig vezetett. A petíció megfogalmazója pár évvel korábban lányát és születendő unokáját veszítette el orvosi műhiba miatt. Az elhaltak édesanyja azt kérte a parlament elnökétől, hasson oda, hogy a jövőben szigorúbban ellenőrizzék a gyógyító munkát, és a hibát elkövető orvosokat, intézményeket keményebben büntessék. Talán ennek a figyelemfelhívásnak is köszönhető az e tárgyban született miniszteri rendelet, illetve az év elején életre hívott Egészségbiztosítási Felügyelet. A rendelet átalakítja és szélesebb hatáskörrel ruházza fel a szakfelügyeleti rendszert, a biztosítási felügyelet pedig folyamatosan elemzi a kórházak minőségi statisztikáit.

Szigorú szakfelügyelők

Míg korábban a szakfelügyelők az egészségügyi szolgáltatóknál csak a működési feltételeket (rendelő mérete, eszközpark, higiénia stb.) vizsgálhatták, és ezek esetleges hiányosságai miatt büntethettek, az új rendszerben az orvosi (intézményi) munka minőségét is rendszeresen ellenőrzik. Ha hibát találnak a szolgáltatás minőségében, indítványozhatják a kórháznak vagy némely részlegének ideiglenes bezárását, illetve az egészségbiztosító finanszírozásának megvonását.

Az új szakfelügyeleti rendszerben végre szakmánként elkészültek a protokollok, amelyek lépésről lépésre előírják, hogy a különböző betegségek esetén az orvos milyen kritériumok alapján köteles a munkáját végezni. Annak az orvosnak, aki pontosan megtartja a protokollban leírtakat, nincs félnivalója a műhibaperektől, mert igazolni tudja, hogy az elvárható legnagyobb gondossággal járt el a beteg gyógyításában. Legalábbis ez az egészségügyi kormányzat hivatalos álláspontja.

Arra az esetre viszont – amely pedig nagyon sok hazai kórházban előfordulhat – nem tér ki a jogszabály, hogy mi történik azzal az orvossal, akinek, bár szakmai tudása legjavát nyújtja, a betege mégis meghal, vagy tartósan károsodik az egészsége, mert a kórházban hiányos a felszerelés, öreg, amortizálódott a géppark, esetleg az intézmény krónikus pénzhiánya miatt nem a legmodernebb, a gyógyításnak leginkább megfelelő gyógyszereket kénytelen használni.

A börtönbüntetés nagyon ritka, inkább a pénzbírság jellemző

A magyar jogszabályok jelenleg öt év szabadságvesztésben maximálják az orvosi műhiba vétsége miatt kiszabható szabadságvesztést. Erre viszont a bíróságokon csak nagyon ritkán kerül sor. Műhiba miatt, vagyis a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel vádolt orvosra általában pénzbüntetést, a súlyosabb esetekben pedig felfüggesztett szabadságvesztést rónak ki büntetésül. Oka, hogy az esetek túlnyomó többségében nagyon nehéz feketén-fehéren bebizonyítani az orvos kizárólagos felelősségét. Különösen akkor, ha a beteg tesz feljelentést, a kórház pedig védelmébe veszi a hibázó orvost.

Akkor viszont, ha az orvost foglalkoztató intézmény tesz feljelentést az alkalmazottja ellen, súlyosabb retorziók várhatók. Elképzelhető, hogy elmarasztaló ítélet esetén állásából elbocsátják, esetleg néhány évre eltiltják tevékenysége gyakorlásától. Végleges eltiltásra csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság az orvost letöltendő szabadságvesztésre ítéli. Az eddigi műhibaperek közül egyetlen esetben történt végleges eltiltás.

A szerző egyéb cikkei:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!

Hozzászólások
#3 Agne5 2007-12-09 05:32:38
 
Én is úgy godndoltam,hogy egy per nem tesz jóvá dolgokat...mind addig,amig a testvérem be nem ment egy egyszerű tükrözésre(baleste miatt protézis van a gégéjében)..ahol megfulladt az orvos keze között,amig túszkolta le a torkán a tükrözéshez való eszközt!ami oxigénhiányból eredett agykárosodást okozott..3 hónapja kómában van...sőt közölték,hogy agyhalott,de mielőtt ezt megtették volna gyorsan elszállították egy másik kórházba,anélkül,hogy bárkit értesítettek volna erről!
Ja és ami még abszurd az az orvosok hangneme a hozzátartozókkal!
Na én úgy gondolom,hogy,ha ő elvette a testvérem...én elveszem a prakszisát...
Ettől én nem leszek boldogabb,de ő mindig emlékezni fog,hogy mit tett!
#2 Gloria 2007-08-23 10:47:40
 
Szerintem nem megoldás a pereskedés. A beteget nem gyógyítja meg, a halottat nem hozza vissza az életbe, és kétséges, hogy az esetleg hibázó orvos ebből tanul. Tönkreteheti a kórházat is, őt is, ez nem kétséges, de valóban a "szemet szemért" elvet kell követnünk?

Friza, abból, hogy időben fordult orvoshoz a testvéred, és az állapota romlott, nem következik az, hogy az orvos mulasztást követett el. Sajnos a hagyományos módszerek, amiket kénytelenek az orvosok követni, nem képesek meggyógyítani a daganatos betegeket. Sok esetben a kemoterápia csak ront a helyzeten. Egy jó természetgyógyász orvos többet tudna érte tenni, feltéve, hogy a testvérednek van-e még elég ideje természetes úton gyógyulni.
#1 friza 2007-08-22 15:24:19
 
A témában érintett a családom.Testvérem annak ellenére,hogy időben fordult orvoshoz ,most nagyon súlyos daganatos beteg.Rengeteg költsége van.Meggondolandó,hogy nekivágjon-e egy pernek mivel ki vagyunk szolgáltatva az orvosoknak.
Friza

Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com