Az osztályon ápolt gyerekek – tudtuk meg dr. Kriván Gergelytől, az intézmény Gyermekhematológiai- és Őssejt-transzplantációs Osztályának osztályvezető főorvosától – egy része valamilyen vérképzőrendszeri, daganatos vagy immunbetegség miatt szorul csontvelő-átültetésre, a másik csoportjuk pedig veleszületett immunhiányos gyerek.

Vérképző őssejtátültetés

A Csontvelő-transzplantált és veleszületett immunhiányos gyermekek találkozóján Halász Judit énekelt az ország minden tájáról érkezett kicsiknek, a hozzátartozóknak és a kórház dolgozóinak. Koncertje előtt Halász Judit meglátogatta a gyermek-transzplantációs osztály kis hőseit is, akikről nagyon kevesen tudják, hogy milyen bátran küzdenek nap mint nap a túlélésért. A gyermekek beteg vérképző rendszerét ugyanis kemoterápia segítségével elpusztítják, majd egészséges és megfelelő donortól származó transzplantátum segítségével új vérképző rendszert építenek fel.

A kezelés alatt álló gyermekeknél komoly immunhiányos állapot keletkezik, ezért az életveszélyes fertőzések megelőzése végett elkülönítve, steril körülmények között ápolják őket. A beteg gyerekek többségénél antitesthiány áll fenn, ezért rendszeres és folyamatos immunglobulin pótlásban részesülnek. Az osztályon a gyerekek komplex kezelést kapnak, a diagnózistól a terápián át az utógondozásig.

A Szent László kórházban végzett vérképző őssejtátültetés terápiáját már 40 éve sikerrel alkalmazzák, az első átültetést 1968-ban hajtották végre, és azóta világszerte sok tízezer átültetést végeznek évente. Az erre szakosodott magyar intézményekben 1992-óta transzplantálnak gyerekeket, korábban csak külföldön volt lehetősége a magyar betegeknek erre a beavatkozásra.

A Szent László kórházban is ebben az évben voltak az első átültetések, azóta összesen 330 transzplantációt végeztek. A beavatkozás eredményei változónak mondhatók, hiszen nagyon sokféle betegség gyógyítása céljából ültetnek be csontvelői sejteket: a veleszületett immunhiányos-betegektől, aplasztikus anémiában szenvedőktől, leukémiás és anyagcsere betegektől egészen a szolid-tumoros betegekig nagyon sokféle kórképpel kezelnek gyerekeket az osztályon.

Megnőttek az esélyek

A transzplantáció eredménye nagyban függ a kezelendő kórkép milyenségétől, minden betegcsoportban más-más gyógyulási eredményre számíthatnak. A főorvos szerint a beavatkozás sikerét – a diagnosztizált kórképen kívül – az is erőteljesen befolyásolja, hogy milyen donort sikerül találniuk egy adott beteg transzplantálásához.

Az immunhiányos betegeknél a pozitív kimenetelű beültetések aránya 80-90%-os, körülbelül hasonló eredménnyel transzplantálhatók az aplasztikus anémiás gyermekek is. A neuroblasztómás betegeknél (éppen a kór természetéből adódóan) viszont a 40-50%-os eredmény is sikernek számít. Esetükben sajnos gyakori a visszaesés, az alapbetegség újbóli megjelenése, ám a transzplantációval elért eredmények a betegség tradicionális kezelésénél mégis lényegesen biztatóbb kimenetelűek. Míg az előbbi terápiánál az orvosok átlagosan 20%-os túléléssel számolnak, addig a műtétes megoldásnál ennél jobbak az eredmények.