Ezzel összefüggésben a közeljövőben súlyos, globális gazdasági és társadalmi problémák várhatók. Köztük olyanok, melyeknek bekövetkezését aligha lehet intézkedésekkel befolyásolni, de olyanok is, melyek megfelelő stratégiával kivédhetők, illetve hatásuk enyhíthető. Ilyenek például az időskorral járó betegségek.

A világon Európa országaiban és Japánban a legnagyobb a lakosság körében az idősek aránya, ahol a 60 éven felüliek a népesség 20-24 százalékát teszik ki – állítja Iván László gerontológus professzor. Észak-Amerikában, Ausztráliában, a volt Szovjetunió tagállamaiban, Kínában és Dél-Amerika déli részén ez az arány 10-19 százalék, Afrikában, a Közel- és Távol-Keleten pedig csupán 0-9 százalék.

Nálunk 15% a 65 éven felüli

Magyarországon a 65 éven felüliek a 19-20. század fordulóján 4,2 százalékos arányt képviseltek, és ez száz év alatt a 3,5-szeresére, 15 százalékra emelkedett. Öt éven belül pedig ugyanannyi 60 éven felüli lakosa lesz Magyarországnak, mint ahány 20 éven aluli. Jelenleg száz gyermekre 108 időskorú jut. Míg 1960-ban az aktív dolgozó réteg mellett a 60 éven felüli népesség aránya 13,8 százalék volt, addig napjainkban 21,5 százalék. A demográfiai előrejelzések szerint 2050-re az idősek aránya a 30 százalékot is meghaladja majd, vagyis a hazai lakosságnak csaknem az egyharmada időskorú lesz. Ez pedig önmagában óriási terheket ró a társadalomra.

Az idősek többsége a világon mindenütt életének utolsó tíz évét betegeskedéssel tölti, ám a magyar lakosságnál ez különösen súlyos tényező. A statisztikák szerint a magyaroknak nemcsak az átlagéletkora (70,65 év) marad el az uniós adatoktól, de az egészségben eltöltött évek számában is sereghajtók vagyunk.

Beteges öregkor

Míg az olaszok 71,6 egészségben eltöltött évben reménykedhetnek, a franciák 70,7, a spanyolok 70,6, a németek 69,9, a csehek pedig 65,6-ben, addig a magyarok csupán 59,9 esztendőben. Ez után következik az egyre gyengülő testi (olykor szellemi) állapot, a gyakori betegeskedés tíz éve. A családorvosok, az egészségügy más területein dolgozók és a lakosság közös feladata és érdeke, hogy elérje az emberi élet utolsó periódusa életminőségének a javítását.

A szakemberek célja – hangsúlyozta egy közelmúltban tartott geriátriai konferencián Székely Krisztina – a háziorvosok figyelmének ráirányítása az időskor speciális problémáira. Annál is inkább, mert a társadalmat a fentebb vázolt idősödési tendenciák néhány évtizeden belül megoldhatatlan problémák elé állíthatják. Az aktív, egészséges időskor alapjait a fiatal években kell lerakni, ezért különösen nagy a családorvosok felelőssége az aktív lakosság jelenlegi rossz testi-lelki állapotának, egészségtelen életmódjának megváltoztatásában. Személyes példájukkal, megfelelő életvitelükkel, fizikai aktivitásukkal, a jó orvos-beteg kapcsolattal sokat tehetnek a helyzet javításáért. Bár az előbbi megállapítás közhelynek tűnhet, a tények mást mutatnak: a statisztikák szerint az orvosok többsége nem figyel a saját egészségi állapotára, nem jár szűrővizsgálatokra, keveset törődik a prevencióval.