Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. szep. 22. (ke) – Móric
Test-lélek-szellem

Tudományos álomkutatás

Az egészséges ember szépet álmodik

Az álmok elemzését évtizedeken keresztül tudománytalan hókuszpókusznak tartották. A kutatási módszerek fejlődésével mára lehetőség nyílt az álmok és az egészségi állapot közötti összefüggések tudományos bizonyítására, az álmodás eddig megfejtetlen rejtelmeinek vizsgálatára.

4/1. oldal

Pszichológiai és ideglélektani megfigyelések és kutatások egyaránt bizonyították az ember álmainak tartalma és az aktuális lelkiállapota, érzelmi egyensúlya közötti összefüggést. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete kutatójának tanulmánya (Álmok és egészségesélyek: az álmodás egészségpszichológiai vonatkozásai) arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban egyre szaporodnak azok a bizonyítékok, amelyek igazolják, hogy az álmoknak valamilyen szerepe lehet az érzelmi élet szabályozásában, új asszociációkkal gyarapítják az emlékezet-állomány érzelmi elemeit, csökkentik, illetve egyensúlyban tartják az álmodás utáni ébrenlét pszichés feszültségeit.

Mitől olyan az álom, amilyen?

A testi, lelki, egzisztenciális jólét az álmok milyenségében is tükröződik. Ezeket az elméleti téziseket a kutató szerint a Hungarostudy Egészségpanel kutatás eredményei is alátámasztották, és egyértelmű párhuzamok mutatkoztak a kutatásban résztvevő személyek társadalmi, egészségi állapota és álmainak tartalma között. A kutatás eredményeiből jól látszik, hogy az álmok érzelmi töltete és az egyén saját egészségi állapotáról alkotott elképzelése, betegsége, illetve a létének fizikai, lelki és társadalmi – általa feltételezett – minősége között összefüggés mutatkozik.

Az álomban jelentkező negatív érzelmek a betegséggel, a pozitívak az egészséggel mutatnak összefüggést. Ezeket az összefüggéseket a kutató csak részben magyarázza az ébrenléti állapotban megélt hatásokkal. Határozottan állítja, hogy a negatív tartalmú álmok, a visszatérő rémálmok mindenkor információval szolgálhatnak valamely testi vagy lelki betegség vagy nyomasztó társadalmi probléma meglétére, vagyis olyan ártó tényezőre figyelmeztetnek, amelyek veszélyeztethetik az egyén fizikai, lelki egészségét.

A kutatók véleménye sem egységes

Bódizs Róbert megfogalmazása szerint „az álmok látszólag kaotikus tartalmú és formai jellemzői első ránézésre lehetetlenné teszik azt, hogy belőlük kiindulva hasznos információkat nyerhessünk, amelyek a klinikai és a tudományos kritériumok rostáján is fennakadnak”. Vannak kutatók, akik ezt a meghatározás alapul véve az állítják, hogy az álmok véletlenszerűen kiválasztott információk, amelyek a tudat mélyéről bukkannak fel, és nem jelentenek többet egy kusza információhalmaznál. Mások viszont saját megfigyelések eredményei alapján bizonyítottnak vélik az álmok pszichológiai jelentőségét.

A tanulmány szerzője az utóbbiak táborába tartozik. Magyarázata szerint az álmok eredetét és mibenlétét kutató szakemberek véleménye meglehetősen különböző. Vannak, akik az állítják, hogy az álmok olyan hallucinációhoz hasonló élmények, amelyek téves észlelésként is értelmezhetők. Ők úgy gondolják, hogy az álomképek az agytörzs aktiválódása folytán létrejövő véletlenszerű elektromos kisülések eredményei. Szerintük az agykérget alkalmanként elektromos impulzusok érik, ezek hatására a benne felhalmozódott információkat véletlenszerűen variálja, és különféle képeket alkot belőle. Ezt a feltételezést azzal támasztják alá, hogy azokban a kísérletekben, amelyekben az agy mozgató központját elektromosan ingerelték, álombeli mozgássorokat indukáltak, a látóközpont ingerlésekor álomképek, a hallóközpont aktiválásakor pedig álombéli hangok keletkeztek.

A szerző egyéb cikkei:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com