Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2022. júl. 2. (szo) – Ottó,Ottokár
Életmód

Légzésünk és az egészség (2.)

Percenként 12-20 vagy csak 2-4 légzés?

Cikksorozatunkban a légzés és az egészség bonyolult kapcsolatának témáját járjuk körül. Az előző részben az alapokat ismertettük, most anatómiai és élettani tudnivalók következnek. Szó lesz négy légzésfázis szerepéről, szünetek időtartamának fontosságáról is.

3/2. oldal

Az egész légzésben és a tüdő számára is a legfontosabbak a léghólyagocskák (alveolusok). Ezek fürtszerűen helyezkednek el és kapcsolódnak kis végcsövecskéken keresztül a hörgőcskékhez, majd a különböző vastagságú hörgőkhöz. Az emberi testben mintegy 750 millió léghólyagocska található, melyeknek a teljes lélegzőfelülete 50-60 m2 körül lehet. A gázcsere lebonyolításában részt vesznek a léghólyagocskák, a végcsövecskék, a hörgőcskék és a hörgők. Ha rendszeresen végezzük a légzőgyakorlatokat, akkor a léghólyagocskák száma növekszik, így javul a tüdő működése, teljesítménye, fokozódik a betegségekkel szembeni ellenálló képessége.

A mellkasban elhelyezkedő tüdő két részből áll: a jobb és a bal oldal egymástól lényegében független, csak a légcsőhöz kapcsolódva állnak összeköttetésben. A légzőgyakorlatok szempontjából a tüdőt három részre osztjuk: az alsó, a középső és a felső részre. Az alsó rész a hasi légzésben, a középső a mellkasi légzésben, míg a felső a kulcscsonti légzésben vesz részt.

Természetesen a tüdő az izmokhoz hasonlóan fejleszthető, fokozni lehet az ellenálló képességét a betegségekkel szemben. Ha azonban a tüdő vagy valamelyik része nem vesz részt a légzésben, vagy csak csökevényesen teszi ezt, akkor visszafejlődik, és könnyebben meg is betegszik. Az ülőmunkát végző embereknél a tüdőcsúcsok vesznek részt legkevésbé a légzésben.

Nem szóltunk még a mellhártyáról, amelynek két rétege van. Az egyik a tüdőt, a másik pedig a mellkast és a rekeszizom belső részét borítja be. Légzéskor a mellhártya két lemeze közötti űrben automatikus nyomásváltozás történik. A nyomásváltozás mértéke azonban légzőgyakorlatok segítségével tudatosan is szabályozható, befolyásolható.

Az izmok közül a legfontosabb a rekeszizom

Végül néhány szó az izmokról, amelyeknek a működése elengedhetetlen a légzéshez. A legfontosabb szerepe a rekeszizomnak van, amely vízszintes irányban légmentesen választja el a mellüreget a hasüregtől. Ha a rekeszizom ellazul, akkor a kupolája és a rekesz lemeze bedomborodik a mellkasba – ez történik kilégzéskor. Ha viszont a rekeszizom összehúzódik, a kupolája lelapul, lemeze egészében a hasüreg felé nyomódik – ez megy végbe belégzéskor.

Tudnunk kell, hogy az élettanilag helyes légzés szempontjából az a legfontosabb, hogy a rekeszizom mozgása szabályos legyen.

Ugyanakkor más izmoknak is fontos szerepük van a légzésben. Ilyen a hasfal egyenes, ferde és haránt hasizma.

Végül szóljunk a kilégző- és belégzőizmokról. Ezek elsősorban a belső, illetve külső bordaközi izmok. A kilégzőizmok szinte alig működnek azoknál az embereknél, akik nem végeznek légzőgyakorlatokat, nem sportolnak és általában ülőmunkát végeznek – fizikai igénybevételt jelentő, erős testi munkát szinte alig. Ezek a kilégzőizmok maguktól soha nem fognak megerősödni, csakis megfelelő légzőgyakorlatok révén.

Némileg más a helyzet a belégzőizmokkal, amelyek a helytelenül lélegző embereknél kevésbé gyengülnek el, mint a kilégzőizmok. Természetesen mindig szükség van a működésükre, legfeljebb nem olyan erőteljesen, mint fokozott testmozgás esetén.

A cikksorozat egyéb írásai:
Kapcsolódó cikkek:
A szerző egyéb cikkei:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com