Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. aug. 9. (va) – Emőd
Egész-ség

Varga-Szilágyi Gyula

Asztma, allergia ellen: légzésterápia

Tudjuk, hogy sok betegség pszichoszomatikus eredetű, azt azonban sokan nem sejtettük, hogy helyes légzéssel megszabadulhatunk például az asztmától, az allergiától, az orrdugulástól, a fejfájástól, a magas vérnyomástól, az elhízástól. A Buteyko-módszerrel segíthetünk magunkon.

2/1. oldal

Sokak szerint minden betegség valamilyen pszichés problémára vezethető vissza. Nem szeretném most ezt sem megerősíteni, sem megcáfolni, de azt senki nem vitatja, hogy sok betegség pszichoszomatikus eredetű. Ezek közé tartozik az asztma is. Bár gyakori az egyszerű megfázásból vagy allergiából kialakult asztma is, de valójában nagyon sokszor pszichés problémák állnak a betegség hátterében. Ezek az – adott esetben megoldhatatlannak tűnő – gondok folyamatos feszültségben tartják az embert, a folytonos stressz pedig tartós hiperventilációt, túllégzést vált ki.

Üldögélés közben az ember percenként 4-6 liter levegőt cserél a tüdejében. Ha stresszes, feszült állapotban „üldögélünk”, ez a szám a többszörösére is megemelkedhet, akár 10-20 literre is. Ezt nevezzük túllégzésnek. Túllégzéskor több levegőt cserélünk a tüdőnkben, mint amennyit az adott tevékenység végzéséhez szükséges anyagcsere-folyamatok igényelnének.

A szapora légzés beidegződik, majd betegséget okoz

A mai kor emberét sújtó betegségek – mint például a magas vérnyomás, az allergia, a fejfájás, a migrén, a különféle bőrbetegségek, az elhízás stb. – hátterében a tartós túllégzés áll. Az asztma kialakulásáért is a túllégzés a felelős. A pszichés problémákat általában nagyon nehéz, sokszor lehetetlen megszüntetni, mert a hátterükben gyakran állnak anyagi gondok, bizonytalan lakáshelyzet, családi, munkahelyi problémák stb. A betegség közvetlen kiváltó okát, a túllégzést viszont igenis meg tudjuk szüntetni, mert a légzésünket bizonyos mértékig szerencsére akaratlagosan is tudjuk szabályozni.

A túllégzésnek ráadásul van még egy nagy csapdája is. Ha egyszer valaki néhány napig folyamatosan több levegőt vesz, mint kellene, akkor az agyában lévő légzőközpont, amely a légzést irányítja, átkapcsol erre az „üzemmódra”, és utána már akkor is fenntartja a túllégzést, ha megszűnik a feszültséget kiváltó probléma. Ha tehát mondjuk egy jó pszichológus hozzá is segít minket ahhoz, hogy megszabaduljunk a stressztől, az már semmit nem segít az asztmánkon vagy egyéb betegségünkön, mert az agyunk addigra valószínűleg átprogramozta magát a túllégzésre, és fenntartja azt a stressz megszűnése után is.

Több belégzés – kevesebb oxigén

Miért éppen a túllégzés a felelős az asztma vagy más betegség kialakulásáért? Talán furcsán hangzik, de minél inkább hiperventilálunk, minél több levegőt szívunk be és fújunk ki, annál kevesebb oxigént kap a szervezetünk. Ennek a magyarázata nagyon egyszerű. Túllégzéskor kifújjuk a szén-dioxidot, mielőtt még annak a koncentrációja megemelkedne a tüdőnkben. Márpedig bizonyos mennyiségű szén-dioxidra folyamatosan szükségünk van ahhoz, hogy szervezetünk hasznosítani tudja az oxigént. Szén-dioxid hiányában a szervezetünkben lévő simaizmokban feszültség keletkezik és azok összehúzódnak. Ha nagyon csökken a szén-dioxid-koncentrációnk, ezek az izmok akár görcsbe is rándulhatnak. Ilyen simaizom-kötegek szövik át a hörgők és az erek falát is.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com