„Nem volt itt sose tél! Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel
– a mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!”
(József Attila)

A szokatlanul hideg időben a húsvéti ünnepet is legszívesebben a jó meleg szobában töltöttük el. Az ablakon kitekintve láthattuk a virágzó hagymás kerti növényekre, barackfákra, szilvafákra, aranyvessző virágára szállingózó hópelyheket.

Néhány nap telt el csupán és már a tavasz győzelmének tanúi lehetünk. A gyönyörű napsütésben öröm a szabadban tartózkodni, vágyódunk a fű, a jácintok és nárciszok, a virágzó fák illatára. Használjunk ki ilyenkor minden pillanatot arra, hogy feltöltődjünk a természet kínálta energiákkal – testben és lélekben egyaránt.

Csalán: reumára, immunerősítésre, levesnek, főzeléknek

Ki ne ismerné például a tavasszal a természetben elsőként megjelenő csípős csalánt (Urtica dioica L.)? Sokan tudják, hogy a régi korokban, a népgyógyászatban a növény friss hajtásával ütögették a reumás beteg fájó testfelületét, így használva fel annak hatóanyagait, elsősorban a hisztamint a gyógyuláshoz. Ügyes háziasszonyoknak most is kedvesen kínálja magát az üdén zöldellő gyógynövény. A friss tavaszi hajtásokat, még virágzás előtt – kesztyűben szedjük, bár kevésbé csípnek, mint a későbbiekben – elkészíthetjük levesnek, főzeléknek egyaránt, a spenóthoz hasonlóan, de ellentétben a spenóttal, a csalánnak a főzőlevét is felhasználhatjuk. A leves, de a főzelék ízét nem lehet semmivel sem összehasonlítani, finom, ízletes.

Fokhagymával ízesítve tovább fokozhatjuk a hatást, a családnak „zöld ízű” tavaszi vitaminbombát tálalhatunk, amely A-provitamint, C-, B-, K- és a kevés növényben megtalálható U-vitamint is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül vas, magnézium, cink, valamint réz van benne.

A csalán főzőlevét ne öntsük el, használjuk fel a főzés során, vagy ha marad, tegyük el ivókúraként való felhasználásra, mert a felsorolt értékes vitaminokat, ásványi és gyógyító anyagokat tartalmazza.

Roboráló és erősítő szer mindazoknak is, akiket legyengít a tavaszi fáradtság, akik a téli influenzán, kisebb náthán átesve, még nem teljesen regenerálódtak. A gyógynövényt később még gyógyászati célokból gyűjthetjük sokoldalú felhasználhatósága miatt, de a tavaszi zsenge leveles hajtásokat használjuk fel a konyhában a családunk és magunk egészsége védelmében. A csalán zöld tavaszi préselt növényi nedve elfogyasztva fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre, vitaminok és ásványi anyagok pótlására, az immunrendszer erősítésére sokoldalúan alkalmazható. A nyers, valamint a főzött készítmények, ételek fogyasztását heti 1-2 alkalomra korlátozzuk, a csalán erős hatóanyagtartalma miatt.

Gyermekláncfű: vértisztításra, gyomorerősítésre, a máj védelmére

Lábunk elé nézve felfedezhetjük a virágzás előtti állapotban meglapuló bimbókat, ágaskodó, lándzsa alakú leveleiket felénk nyújtó, mindenki által jól ismert gyógynövényünket. Ez a gyermekláncfű (Taraxacum officinale Web.) vagy pitypang. Már az ókorban is ismerték gyógyászati értékeit, tejnedvét a görögök szembetegségek, szeplők, májfoltok kezelésére használták.

Mi csak csipegessük le a friss tavaszi levélkéket, külön edénybe pedig a bimbókat tegyük. A levél keserűanyagai, jelentős C-vitamin-tartalmuk és hatóanyagaik miatt – salátába keverve – étvágygerjesztő, vértisztító, gyomorerősítő, epetermelést serkentő, májra is jótékonyan ható vitaminos étekké válhatnak a konyhánkban. A zöld bimbókat ecetes, enyhén sós lében megpárolva kapribogyó helyettesítésére is használhatjuk, ezzel téve változatossá a tavaszi étkezést. Elkészíthetjük mártás formájában is, nemcsak ízesítő, de gyógyító hatása sem marad majd el.