A Journal of the American Medical Association című tekintélyes szakfolyóirat 2005. november 8-ai számában közölt tanulmány szerint az orvosoknak mindenképpen gondolniuk kell arra, hogy az antibiotikum indokolatlan alkalmazása rezisztens baktériumtörzsek kifejlődéséhez vezethet, nem kívánatos gyógyszermellékhatásokat idézhet elő, továbbá növeli az egészségügyi ellátás költségeit.

A kutatók azoknak a 3-17 éves gyermekeknek az adatait elemezték, akik 1995-2003 között torokgyulladással kerültek orvoshoz. Igaz, hogy e 8 esztendő alatt az 1995-ös 66%-ról 2003-ban 54%-ra csökkent az antibiotikum-rendelés aránya, de ez még mindig jóval meghaladja a kívánatos mértéket. Az adatok feldolgozása alapján dr. Jeffrey A. Linder, bostoni vezető kutató és munkatársai azt állítják, hogy az összes felírt antibiotikum 27%-a felesleges volt.

A szerkesztő megjegyzése:
Magyarországi hasonló adatokról nem tudunk, de feltételezhető, hogy nálunk legalább ennyi, ha nem több az indokolatlanul felírt antibiotikum. Aki olvasóink közül ide vonatkozó adatról tud, kérjük, a Fórumban ossza meg tapasztalatait velünk.

És ha már itt tartunk, érdemes elmondani azt is: sajnos Magyarországon még nem általános, hogy az orvos az antibiotikum rendelésével egyidejűleg felhívná a beteg (vagy a szülők) figyelmét a gyógyszer bélflóra-károsító hatására, és arra, hogy ezt megelőzhetjük, illetve mérsékelhetjük az Acidophilus, a Bifidobacterium és más, hasonlóan „barátságos” bélbaktériumok pótlásával.

Szerencsére ezek a készítmények különböző márkaneveken már recept nélkül hozzáférhetők a patikákban is. Ajánlatos, hogy az antibiotikum szedésének idején – de nem vele egyidejűleg, hanem legalább egyórás időkülönbséggel – vegyük be ezeket a készítményeket is, és az antibiotikum-kúra után még legalább 2-3 hétig folytassuk a szedésüket. Így megőrizhetjük az emésztőrendszer egészségét, valamint megelőzhetjük az antibiotikum-szedés után oly gyakori gombás megbetegedések (Candida stb.) kialakulását is.