Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. aug. 9. (va) – Emőd
Egész-ség

Mit cipelünk magunkban?

Mérgek a szervezetünkben

Patinás gyógyszergyár kutatólabora­tóriumában dolgoztam jó pár éve. Egyszer az üzemorvosi szűrés után hívtak a rendelőből, azonnal menjünk vissza egy kontrollvizsgálatra. Nem akarták ugyanis elhinni, hogy az osztály minden dolgozója kóros mennyiségben fenolt pisilt.

A fenol mérgező vegyület, ami az általunk leggyakrabban használt oldószer: a benzol oxidálódása során keletkezett a szervezetünkben. Ma már ez az eset nem számít horrorisztikusnak: kutatóvegyésznek sem kell lennünk ahhoz, hogy két lábon járó vegyianyag-katalógussá váljunk. Szervezetünk tele van az élelmiszerekből, a vízből, a levegőből származó toxikus anyagokkal.

A National Geographic szerzője megvizsgáltatta magát, hogy kiderítse, mennyi mérgező szer került a testébe élete folyamán. David Ewing Duncan tavaly ősszel vizsgálatokat végeztetett magán 320 különféle kemikáliára, egytől egyig olyan anyagokra, amelyek bármikor a szervezetünkbe kerülhetnek az ételből, az italból, a levegőből vagy azokból a tárgyakból, amelyekkel a bőrünk érintkezik.

Meg akarta ismerni azokat az ismeretlen vegyületeket, amelyek a mindennapi életben kerülnek a testünkbe. Régebben használatos vegyi anyagokat is találtak, például DDT-t és PCB-ket; azokkal valószínűleg évtizedekkel ezelőtt került kapcsolatba.

Kimutattak benne olyan szennyező anyagokat, mint az ólom, a higany és a különféle dioxinok. Találtak ma is használt növényvédő szereket és többféle műanyag adalékait. És végül ott voltak azok a már-már csodaszámba menő új vegyületek is, amelyek modern életünk részeként illatossá teszik a sampont, amelyektől nem ragad le a serpenyő, és amelyek tűz- és vízállóvá varázsolják a textíliákat.

A legtöbb ember számára ezek a vizsgálatok megfizethetetlenek: az átlagosan 15 ezer dollárra rúgó kiadásokat esetében a National Geographic állta. Tovább nehezíti a dolgot, hogy csupán néhány laboratórium képes kimutatni a vérben található parányi mennyiségeket.

Kíváncsi volt, milyen anyagok halmozódnak föl az átlagemberben egy emberöltő alatt, és arra is, hogy honnan származnak ezek. Érdekelte, mit kell tudnunk a veszélyekről, az előnyökről és a bizonytalansági tényezőkről.

Teste – akár egy intenzív művelésű kukoricaföld

Sok-sok vér-és vizeletmintát adott, hogy a vizsgálat feltárja, milyen kemikáliák, veszélyes fémek és egyéb szennyező anyagok gyülemlettek fel a szervezetében élete során.

Mint kiderül, Duncan teste legalább annyiféle növényvédő szert tartalmaz, akár egy intenzív művelésű kukoricaföld – a 28 vizsgált anyagból 16-ot mutattak ki benne. Teste tűzállónak is bizonyult: a vérében magas PBDE-47 koncentrációt találtak. Ezt az elterjedt lángmentesítő szert mostanában kezdik kivonni a forgalomból.

A laboratóriumi leletei szerint tehát lángmentesítő vegyületeket (polibrómozott difenil-étereket: PBDE) is találtak Duncan vérében. Az egereknek és patkányoknak nagy dózisban adott effajta anyag zavart okozott a pajzsmirigyműködésben, ivarszervi, valamint neurológiai rendellenességekhez vezetett, és gátolta az idegrendszer fejlődését. Az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól szinte alig tudunk valamit. Vérében az egyik különösen mérgező PBDE aránya tízszerese az amerikai lakosok egy kisebb mintáján mért átlagnak, és jó kétszázszorosa a svédországinak.

Mik is azok a lángmentesítő anyagok?

Ezek biztonsági megfontolásokból sokféle tűzveszélyes termékben megtalálhatók. Az ágybetétekben, szőnyegekben, nyomtatott áramkörökben, autókban és másutt is előforduló kémiai adalékanyagok több száz életet mentenek meg évente, csak az Egyesült Államokban. Sok közülük azonban oda kerül, ahol semmi keresnivalója sem lenne: a testünkbe.

Duncan esetében hosszas kérdezősködés után kiderült: nem vett ugyan új bútort, sem új szőnyeget és számítógépes monitor közelében sem töltött túl sok időt – aminek következtében a szervezetébe kerülhetett volna ez az anyag – viszont 320 000 km-t repült az elmúlt évben!

Érdekes kérdés ugyanis, hogy az ember vajon mennyire érintkezik PDBE-vegyületekkel a repülőgépek belsejében, melyek műanyag- és szövet borításait lángmentesítő szerekkel itatják át.

Ám az említett összefüggés egyelőre csupán feltevés. Ma még rejtély, mi módon került a szervezetébe ez az anyag.

Nagy dózisban bizonyos vegyi anyagoknak rettenetes hatásaik vannak. Ilyenek pl. a higany, a poliklórozott bifenilek (PCB-k), a dioxinok, a vietnami háborúban használt hírhedt Agent Orange lombirtó szer mérgező anyaga.

Ennek ellenére számos toxikológus sokszor háttér-érdekeltségétől függetlenül kitart amellett, hogy az esetek többségében nincs okunk aggodalomra a vegyi anyagok emberi szervezetben található parányi koncentrációja miatt.

„A toxikológiában minden a mennyiségen múlik, s csekély dózisban ezek az anyagok semmiféle veszélyt nem jelentenek” – állítja Karl Rozman, a Kansasi Egyetem Orvostudományi Központjának toxikológusa.

Gyakoribb betegségek, kevés bizonyíték

Noha az elmúlt néhány évtizedben a legtöbb egészségügyi statisztika javuló tendenciát mutat, bizonyos betegségek mégis gyakoribbá váltak. Az 1980-as évek elejétől kezdve az 1990-es évek végéig tízszeresére nőtt az új autisták száma. Az 1970-es évek elejéhez képest negyedszázad elteltével 62 százalékkal gyakrabban diagnosztizálták a leukémia egyik fajtáját, a férfiak körében megduplázódott a születési rendellenességek száma, a gyermekkori agydaganatos betegségek gyakorisága pedig 40 százalékkal nőtt.

Egyes szakértők az élelmiszerekben, a vízben és a levegőben jelen lévő szintetikus vegyi anyagokat okolják mindezért, de erről eddig kevés perdöntő bizonyítékkal tudtak előállni. Mindenesetre az elmúlt években seregnyi eredetileg ártalmatlannak ítélt kemikáliáról derült ki, hogy az emberi szervezetbe jutva nagyon is káros hatása lehet.

A rovarirtó DDT-től kezdve a PCB-vegyületekig (poliklórozott bifenilek) az ipari termékek sorát dobták piacra – s csak utóbb fedezték fel azok egészségkárosító hatásait. Az engedélyező hatóságok számos vegyi anyag esetében gyakran egészen addig fenntartották az ártatlanság vélelmét, míg be nem bizonyosodott azok bűnössége...

A független tudományos vizsgálatokat az emberi szervezetbe kerülő vegyi anyagok hatásával kapcsolatban nem csak a pénzhiány és a vegyipar ellenérdekeltsége akadályozza. A különböző kemikáliák egymásra is hathatnak a szervezeten belül, és nehéz különválasztani: melyik milyen tünetet, betegséget okoz. Ugyanakkor túl kis mennyiségben fordulnak elő diagnosztikai szempontból.

S pl. az autizmus hátterében bizonyos védőoltások szövődménye is meghúzódhat. Nem beszélve a daganatos betegségek és génmódosított növények most már egyre nehezebben leplezhető összefüggéseiről, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni a kísérlettervezésnél. A jövő generáció érdekében mégis mindent meg kell tenni, hogy a mostani katasztrofális vegyszerterhelést csökkentsük.
„A por is, ha összehordják, heggyé válik” – tartja egy japán közmondás.

A cikket a National Geographic 2006. októberi számában megjelent „Vegyipar: áldás és átok” című összeállítása alapján készítette:

Hajduné Fábián Julianna

Kapcsolódó cikkek:
A szerző egyéb cikkei:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com