Ebben a világméretű láncolatban fontos szerepet játszik a táplálék: a kezdő láncszem a vegyi anyagok előállítása, az utolsó pedig a mi szervezetünk.

A WWF a Tápláléklánc vagy szennyezéslánc? Mérgező anyagok az élelmiszerekben című tanulmányában a tápláléklánc vegyi anyag szennyezettségére hívja fel a figyelmet. A tanulmány elkészítéséhez 27 élelmiszert szereztek be hét EU-tagállam (Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Svédország, Finnország, Lengyelország) üzleteiben. A tejtermékekben (tej, vaj, sajt), húsokban (kolbász, szalonna, csirkemell, sonka, szalámi, virsli), halakban (lazac, tonhal), kenyérben, mézben és olívaolajban 8-féle mesterséges vegyianyag-csoport vegyületeit keresték: klórozott szerves növényvédő szereket, PCB-ket, brómozott égésblokkolókat, fluortartalmú vegyi anyagokat, ftalátokat, organotineket, alkilfenolokat és mesterséges illatanyagokat (mesterséges pézsma).

A vizsgálatok minden élelmiszermintából kimutattak egészségre káros vegyi anyagokat: ftalátokat az olívaolajban, sajtokban és húsokban, már betiltott növényvédő szereket a halakban, brómozott égésblokkolókat a húsokban és sajtokban. A WWF hangsúlyozza, hogy egy-egy szennyezett élelmiszer elfogyasztásától senki nem fog megbetegedni, ugyanakkor a táplálkozás során szervezetünkbe kerülő, alacsony koncentrációjú, hatásukat hosszan kifejtő kemikáliák káros hatással lehetnek a fejlődésben lévő magzatokra, csecsemőkre és kisgyermekekre.

„Megdöbbentő, hogy még az egészségesnek vélt táplálkozás során is milyen sokféle mesterséges vegyi anyag jut szervezetünkbe. Az Európai Parlament egy szigorúbb vegyi anyag szabályozás életbe léptetésével most változtathat ezen” – kommentálta az eredményeket Prommer Mátyás, a WWF Magyarország környezetpolitikai programvezetője.

Az Európai Parlament idén ősszel fog szavazni az EU új vegyi anyag szabályozásáról (REACH), amelynek célja az emberek és az élővilág védelme a káros vegyi anyagoktól. Az eredetileg igen szigorú jogszabálytervezetet a vegyiparnak sikerült számos ponton gyengítenie. Félő, hogy a felpuhított jogszabály már nem lesz képes megfelelni eredeti céljának.

A WWF álláspontja szerint szigorúbb REACH-re van szükség. A WWF kéri az európai jogalkotókat, szigorítsák a regisztrációs eljárást, azaz az évente 1-10 tonna mennyiségben gyártott vegyi anyagokat is kötelező legyen bevizsgálni. A legveszélyesebbeket – köztük a hormonháztartást befolyásolókat – pedig, amikor csak lehet, biztonságosabb anyagokkal helyettesítsék.

Az élelmiszer-vizsgálat eredményeiről további információ a Tápláléklánc vagy szennyezéslánc? Mérgező anyagok az élelmiszerekben című kiadványban olvasható, melyet a www.wwf.hu/programismertetok.php weboldalról lehet letölteni.

Aki szeretné megtudni játékos formában, mennyire lehet szervezete szennyezett vegyi anyagokkal, töltse ki a www.wwf.hu/detox oldalon található online tesztet, a Toxik kvízt.

A vizsgált élelmiszerek a származási ország szerint:

Egyesült Királyság: vaj, Cheddar sajt, bacon szalonna, kolbász, tojás, tej, olívaolaj, csirkemell, halrudak, skót füstölt lazac, tonhal (konzerv), méz, barna kenyér, narancslé, skót cheddar sajt
Finnország: virsli, rénszarvashús
Svédország: pácolt hering, darált marhahús
Lengyelország: disznóhús, túró
Olaszország: szalámi, caciotta sajt
Spanyolország: sonka, manchego sajt
Görögország: disznóhús, kefalotyri sajt

Eredmények összegezve:

A legtöbb vegyületet 0.1-10 ng/g koncentrációban mutatták ki, kivéve a ftalátokat, amelyek koncentrációja jellemzően két nagyságrenddel nagyobb volt. A klórtartalmú szerves növényvédő szerek alacsony koncentrációban ugyan, de szinte minden mintában voltak, PCB-ket szintén minden mintából kimutattak. A DDT lebomlási terméke, a pp-DDE a 27 mintából 16-ban jelen volt, legmagasabb koncentrációban a halakban. Brómozott égésblokkolókat 26-ból 19 mintában találtak, legmagasabb koncentrációban a húsokban. A műanyaglágyítóként használt ftalátokat a 21-ből 16 mintában mutattak ki. Emellett nonilfenolok, mesterséges illatanyagok (mesterséges pézsma) és fluorozott vegyi anyagok (PFOS) is voltak néhány élelmiszerben.

További információ:
Kiss Mónika, kommunikációs munkatárs, WWF Magyarország
Tel.: 06 (1) 214-5554/115, +36 (30) 250-5869, monika.kiss@wwf.hu