A szója mellett és ellen tehát egyaránt szólnak érvek, a génmódosított változatot azonban a normális ember kerüli. Most az derült ki a szójával kapcsolatos kutatásokból, hogy segíti a gyomirtó szernek ellenálló gyomnövények elszaporodását. A génmódosított szója termesztése ugyanis „kitermelte” a gyomnövények glifozát gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességét.

A fenyércirok nem fogad szót

A glifozát először 1974-ben került kereskedelmi forgalomba, és azóta több mint 100 felhasználási területen engedélyezték több mint 300 gyomfaj ellen, mint nem szelektív, totális szert. A gyártók szerint „rendkívül széles hatásspektrumú, elpusztítja a gyomok föld alatti részeit is, a talajon keresztül nem ható, az utóveteményt nem károsító, az integrált termesztésbe beilleszthető zöld készítmény”.

Totális gyomirtó szer tehát, évelő és magról kelő gyomnövények ellen – hirdeti egybehangzóan a glifozát reklámja és a mezőgazdász. Argentínában azonban már más a tapasztalat. Az olyan agresszív gyomok ellen, mint amilyen például a fenyércirok is (Sorghum halepense), már semmit sem ér a glifozát. A fenyércirok ugyanis éppúgy ellenállóvá vált a glifozáttal szemben, akárcsak a génmódosított szója, amelyet ennek a gyomirtó szernek a „tűrésére” módosítottak.

Argentína mezőgazdasága az utóbbi két évtized alatt megváltozott. Intenzív termelési technológiákat alkalmaznak, és egyre nagyobb arányban termesztenek génmódosított növényeket.

Szaporodnak a rezisztenssé váló gyomok

2007 sikerév volt: rekord terméshozamot jegyeztek Argentínában a szójababból, jól is fizetett, részben a bioüzemanyag-kereslet felfutása miatt. Ezzel egyidőben felerősödött a gyomirtó szerrel szemben genetikai tűrőképességet kifejlesztett, agresszív gyomok elszaporodása. Ha a folyamat folytatódik, ha még több ilyen rezisztens gyom jön létre, a génmódosított technológiai modell minden előnye elvész – írják jelentésükben a kutatók.

A kutatás a Barcelonai Autonóm Egyetem, a Buenos Aires-i Egyetem és a Guatemala Latin-Amerikai Társadalomtudományi Fakultás közös munkája. Jelentésükben leírták a rezisztens gyominvázió földrajzi terjedését, az invázió történeti folyamatát, elemezték a körülményeket, amelyek ide vezettek. Foglalkoztak a társadalmi és gazdasági hatásokkal, amelyeket az invazív gyomfajok elterjedése okoz.

Megállapították, hogy a fenyércirok elterjedése ellen semmiféle megelőző intézkedés nem történt. Ehelyett azt a megoldást alkalmazták, hogy egyre több glifozátot vagy a gyomirtó szerek új kombinációit használtak fel – amitől a folyamat csak felerősödött.

Európa is veszélyben lehet

A jelentés megállapítja: további elemzésre van szükség arra nézve is, hogy az ország más régióiban miként fog hatni a fajok sokféleségére a mezőgazdasági politika változása, például az Európai Unió bioüzemanyag-felhasználásának fokozása. Az Európai Unió ugyanis az argentin szója egyik legnagyobb importőre.

Tanulságos eredménye még a kutatásnak, hogy az európaiak környezeti érzékenységét nem csak az erdőirtás miatt sértheti az import szója. A szójatermesztés negatív helyi hatásai közé tartozik a rezisztens gyomnövények, a biodiverzitás (a földi életet alkotó gének, fajok és ökoszisztémák változatossága) veszélyeztetése is.

(Forrás: Független.hu)