Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. aug. 15. (szo) – Mária
Életmód

Walter Béla:

Veszélyes képernyők

A képernyőn végigszáguldó pulzáló elektromágneses sugárzás rövid távon felborítja az élő sejtek egyensúlyát. Káros hatása a képernyő teljes körzetében mérhető, különösen a képcső előtti és mögötti 110 fokos zónában. Egy svájci kutatót kérdeztünk meg erről.

A televíziókészülékek, a számítógépek és a különféle videojátékok katódsugárcsöves képernyői azonos elven működnek. Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy finom, vékony vízsugarat irányítanánk egy sima falra. A felgyorsított elektronnyaláb végigsöpri a képernyő fluoreszkáló felületét, amely pontról pontra kirajzolja a fénylő képet. Ez önmagában nem is jelentene problémát, ha az elektronok energiája csupán magát a képet hozná létre. A valóságban azonban ennek az energiának egy része változó spektrumú – igen alacsony frekvenciájú (VLF és ELF) sugárzás formájában elszökik, amely elektromágneses szennyeződést okoz. Legtöbben nap mint nap kitesszük magunkat ennek a pulzáló elektromágneses hatásnak.

Mivel a fizikai mérőkészülékek érzékenysége nagyságrendekkel alacsonyabb, mint az élő sejteké, ezért Carl Blackman professzor (USA) 1991-ben „biológiai modellen” mérte a katódsugárcsöves képernyők által produkált, rendkívül alacsony frekvenciájú sugárzás élőlényekre gyakorolt hatását, és nagyfokú károsodást mutatott ki.

Fáradtság, neuropszichológiai zavarok

Egyre gyakoribb jelenség a naponta több órát a képernyő előtt ülő felnőttek megmagyarázhatatlan fáradtsága, a gyakorta jelentkező neuropszichológai zavarok, a munkahatékonyság csökkenése, a koncentrálóképesség és a memória romlása. Gyermekeknél megfigyelték az agresszivitás növekedését, a romló iskolai teljesítményt, a diszlexiás hajlam kialakulását. Orvosok, tanárok és szülők nyugtalankodnak amiatt, hogy gyermekeink mindennapi életében egyre nagyobb szerepet játszanak a képernyőhasználattal kapcsolatba hozható veszélyek. A műholdas és a kábeladók terjedésével szinte hétről hétre növekszik a televíziós csatornák száma, s az internet használata miatt a számítógép jelentősége is felértékelődik. A képernyőhasználattal járó kockázatokról azonban csak ritkán esik szó, vagy ami még szomorúbb, egyszerűen elhallgatják azokat.

A megfigyelések szerint a káros hatások többféle tünetben is megmutatkozhatnak. Ilyenek a stressz, a fejfájás, az idegesség és az agresszivitás, az alvás- és látászavarok, a természetes immunitás gyengülése és a libidó csökkenése, a nők menstruációs ciklusának a zavarai, az endokrin betegségek gyakoribb kialakulása.

Svédországban Johansson és Aronson professzorok kimutatták, hogy a bekapcsolt monitor előtt eltöltött négyórányi tartózkodás után az adrenalin kiválasztása a szervezeten belül megváltozik. Így a munkanap második felétől maga a képernyő tartja stressz alatt a használóját. Az ehhez kapcsolódó kutatási eredményeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1987-ben közzétette.

Kísérletek élő szervezeteken

Jacques Surbeck svájci kutatót, a Nemzetközi Munka-egészségügyi Bizottság tagját az intézetében folyó vizsgálatok eredményeiről kérdeztük.

– Mindenekelőtt hadd jegyezzem meg, hogy laboratóriumunkat 1969-ben alapították, s a képernyők káros sugárzásaival kapcsolatos kutatásokat a nyolcvanas esztendők elején elsőként mi kezdtük el Nyugat-Európában, méghozzá egy banális, apró véletlennek köszönhetően. A dolog úgy történt, hogy egy pénteki estén, a heti laboratóriumi munka befejezésekor az egyik fiatal kollégánk elfelejtette kikapcsolni számítógépének képernyőjét, az asztalán pedig egy petricsészében ottmaradt egy élesztőtenyészet. Hétfőn reggel valamennyien meglepődtünk azon, hogy a tenyészeten belüli sejthalálozás 200 százalékkal meghaladta azt az értéket, amelyet normális esetben vártunk volna. Mint kutatók természetesen kíváncsiak lettünk arra, milyen káros hatást fejtenek ki a katódsugárcsöves monitorok, és kísérletsorozatba kezdünk, kifejlesztendő egy olyan módszert, amely megszünteti ezeket a káros hatásokat. Elsőként algatenyészeteket tettünk ki 24 órán át tartó sugárzásnak, s az eredmények azt mutatták, hogy a tenyészetek természetes növekedése, szaporodása körülbelül egyharmadával csökkent. Vízibolhák esetében a sugárzásnak kitett egyedek pusztulási arányszáma ötszörösére növekedett a kontrollcsoportéhoz képest. A Kentucky Egyetemmel közösen végzett kísérleteink során csirkeembriókat tettünk ki sugárzásnak 5 napon keresztül, s közülük a fejlődési rendellenességgel született egyedek aránya 60 százalékkal haladta meg a kontrollcsoportban mért értéket. Vizsgálódásainkat patkányokon folytattuk, hiszen genetikai kódjuk a miénkhez hasonlóan bonyolult. Eredményeink szerint a „pubertáskor előtti életszakaszban lévő” patkányok esetében a káros sugárzás hatására fellépő rendellenességek aránya 17 százalékkal magasabb, mint a kifejlett egyedek esetében. Azt hiszem, ezen utóbbi eredmények jelentőségét nem kell külön hangsúlyoznom.

Felnőtteknél 4 óra, gyermekeknél 40 perc

– Professzor úr, megkerülve a humán kísérletek kifejezést, kérdezem: végeztek-e megfigyeléseket felnőtt embereknél, illetve iskolás gyermekek esetében?

– A pszichológusok bevonásával történt megfigyelések, illetve az adrenalinszint mérési adatai szerint felnőtteknél a képernyő előtt töltött negyedik óra után jelentősen megnövekszik az agresszivitás, más neuropszichológiai zavarok kíséretében. Kisgyermekeknél ez az időhatár mindössze 40 perc!

– A szakemberek régóta tudják, hogy a spermiogenezisnek, vagyis a spermium létrejöttének fázisában a normális hőmérséklettől való mindössze 2 Celsius-fokos eltérés már végzetes lehet. Nos, kiváló francia andrológus kollégám, Josef Tritto professzor segítségével laboratóriumi körülmények között heréből vett szövetmintánkat vizsgáltunk. A 24 órás sugárzásnak kitett szövetmintákon belül a sejthalálozás aránya ötször magasabb volt, mint a biopsziás kontroll minták esetében. És ne felejtsük el, hogy a női oogenezisnek, tehát a petesejt érésének a folyamata mennyire hasonló!

– Az elmúlt években a fejlett ipari országokban, illetve a nemzetközi egészségvédő szervezetek égisze alatt sorra születtek különféle ajánlások, amelyek a képernyők előtt dolgozók, tanulók, szórakozók egészségét hivatottak védeni. Magyarországon egy 1999-es egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza az elektromágneses sugárzásnak kitett munkavállalók védelmét. Nevezett rendelet egyebek mellett előírja a munkaóránkénti legalább 10 perces szünetet, valamint kötelezi a munkáltatókat arra, hogy veszélyeztetett dolgozóiknak megfelelő védőszemüveget biztosítsanak. Professzor úr, mit tud mindehhez hozzátenni az önök laboratóriuma?

– Több mint tízévi kutatómunka eredményeként kidolgoztuk a Bioshield védőrendszert. Ez a képernyő átlós sarkaira felragasztható két darab polipropilén minigömbből áll, mely igen ritka földfémek – a lantanidák – elektromágneses rezonanciáját használja fel. Mivel az ellenfázisú hullámok interferenciája esetén azok kioltják egymást, a Bioshield minigömbjeiben lévő földfémek a képernyő biológiailag káros frekvenciáival azonos formájú és amplitúdójú, de ellentétes fázisú hullámokat állítanak szembe, amelynek eredményeképpen a káros sugárzás megszűnik.

Amit a képernyő veszélyeiről tudni kell

  1. A képernyők elektromágneses sugárzása mindenen keresztülhatol (közfalakon, ólmon, emberi testen, képernyőszűrőn stb.).
  2. A katódsugárcsöves képernyő hatósugara a képcső átmérőjének nyolcszorosát teszi ki. A legerősebb a képernyő előtti és mögötti 110 fokos kúpban.
  3. A bekapcsolt, majd kikapcsolt képernyő még órákon át sugárzik, akkor is, ha kihúzzuk a konnektorból.
  4. Védelem nélküli képernyőt ne tegyünk hálószobába, gyerekszobába és kórházi szobába, vagy olyan válaszfal mögé, amely mellett huzamosabb ideig tartózkodunk.
  5. A káros biológiai hatás valamennyi képernyő-típusnál jelentkezik: az utolsó generációs MPRII és TCO99 szabványnak megfelelő katódsugárcsöves, valamint a folyadékkristályos képernyőknél egyaránt, igaz, az utóbbiaknál csökkentett, de korántsem elhanyagolható mértékben.

Walter Béla

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com