Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2021. dec. 8. (sze) – Mária,Marion
Egész-ség

Walter Béla:

Amit a szénhidrátokról tudni érdemes

A szénhidrátok a növényi és az állati szervezetekben egyaránt előforduló szerves vegyületek; az életfolyamatok fő energiaforrásai. Összegképletük szerint a szénnek a vízzel alkotott vegyületei, hidrátjai. Fogyasztásuk érdekes kapcsolatban áll az étvágy szabályozásával.

A szénhidrátokat három nagy csoportra osztják:

l. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) 3-6 szénatomot tartalmaznak. Ilyen például a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz). A szervezetünkben szabadon csak igen kis mennyiségben fordulnak elő.

2. Az összetett szénhidrátokat (oligoszacharidokat) az alkotórészeik száma szerint (di-, tri- stb.) különböztetjük meg. Ismertebb fajtái a tejcukor, a szacharóz (nád-, illetve répacukor), valamint a maltóz.

3. A poliszacharidok közül a glikogén található nagyobb mennyiségben az állati szervezetekben, tartalék tápanyagként. A különböző összetételű poliszacharidok nagy változatosságot mutatnak, fehérjékhez kötve, a sejtekben és a sejt közötti állományban.

A növényekben a fotoszintézis során keletkező monoszacharidok polimerizációjából jön létre a keményítő és a cellulóz. A táplálékkal felvett keményítő és glikogén gyorsan emészthető és jól hasznosítható energiaforrások. A cellulózt az emberi szervezet nem képes elbontani.

Energiaszükségletünk több mint fele

Vegyes táplálkozás esetén a szénhidrátok szolgáltatják az energiaszükségletünknek több mint a felét, így azok szervezetünk fő energiaforrásai. A táplálkozás során a szénhidrátok főleg keményítő, kisebb részben répa-, maláta-, illetve gyümölcscukor formájában kerülnek be a szervezetünkbe. Az emésztőnedvek az összetett cukrokat építőköveikre, egyszerű cukrokra (például szőlőcukorra) bontják. Az egyszerű cukrok a vékonybélben felszívódnak és a májba kerülnek, ahol a nagyobb részük ismét összetett cukorrá alakul és elraktározódik, kisebb részük elég. A máj az elraktározott glikogént szőlőcukorrá bontja le, amely a vérbe kerülve a vércukorszint állandóságát biztosítja. Valamennyi szervünk saját szénhidrátszükségletét a vércukorból fedezi. Az izom a felvett szőlőcukrot szintén glikogénné alakítja, amely az izomműködés idején lebomlik. Az izomműködés energiaszükségletét ez a glikogénlebontás biztosítja.

Egy gramm szénhidrát elégetésekor 17,5 kJ (4,1 kcal) energia keletkezik. A máj csak bizonyos mennyiségű, mintegy 200-300 gramm glikogén tárolására képes. A táplálékkal felvett és felszívódott szénhidrát e mennyiségen felül már zsírrá alakul át, és zsír formájában raktározódik!

Szervezetünk szénhidrát-felhasználása igen nagy. Az ember teljes energiafogyasztásának kb. 50%-a a szénhidrátok elégetéséből származik. Ez egy irodai munkát végző nő esetében 3360-3780 kJ-t (800-900 kcal-t), vagyis mintegy 200-300 gramm szénhidrátot jelent naponta.

Az éhező ember májából már az első 24 óra alatt eltűnik a glikogén. Ennek ellenére a vércukorszint ilyenkor sem csökken, mert a máj a fehérjékből is képes glükózt képezni, s ily módon pótolni a szervek által a vérből felvett szőlőcukrot.

A cukor felhasználását és keletkezését a glikogénből bonyolult idegi és hormonális rendszer szabályozza. Vérünkben egyetlen más szerves anyagnak sem olyan állandó a koncentrációja, mint a cukornak. A szénhidrát-anyagcsere szabályozásában a hormonális tényezők különösen fontos szerepet töltenek be. A hasnyálmirigy inzulinja fokozza a cukorlebontást és csökkenti a vércukorszintet. Abszolút, sőt még relatív hiánya esetén is magas vércukorszinttel és az egész anyagcsere kóros módosulásával járó cukorbetegség jöhet létre. A szénhidrát-anyagcsere irányításában részt vesznek a hipofízis, a mellékvese és a pajzsmirigy hormonjai is.

A szénhidrátok és a testsúlyunk

Napi energiafelhasználásunknak mintegy kétharmada a normális testi funkcióink fenntartására szolgál. Ezt az energiaszükségletet a táplálkozással elégítjük ki. Amikor a táplálékkal bevitt energia több, mint amennyire szükségünk van, a többlet a zsírszövetben rakódik le.

Fontos kérdés, hogy vajon az elhízás akkor is bekövetkezik-e, ha a többletenergia-felvétel szénhidrátok formájában történik. A szénhidrátokról, különösen a finomított cukrokról sokan még mindig úgy vélik, hogy „hizlalnak”. Ez a hiedelem abból a feltevésből indul ki, hogy a cukrok édes íze ösztönzi az étvágyat, ami aztán túlzott energiafelvételhez vezet.

Szakemberek kimutatták, hogy az étkezés előtt 20-60 perccel elfogyasztott 50 gramm cukor csökkenti az étvágyat, vagyis az esedékes étkezéskor visszafogott élelemfelvételt eredményez, mivel az étvágyunkat szabályozó központok reagálnak a cukor energiatartalmára. Az epidemiológiai kutatások megállapították, hogy a cukrok felvétele és az elhízás között fordított az arány, míg az elhízás és a zsírfelvétel között egyenes statisztikai összefüggés áll fenn. Az ilyen statisztikai összefüggések persze nem bizonyítják azt, hogy az elhízás kizárólagos okozói a zsírok, de természetesen azt sem, hogy a szénhidrátok túlzott felvétele nem vezet az elhízáshoz.

Mivel a szervezetünkben a szénhidrátok tárolása korlátozott, a test gyorsan alkalmazkodik azon szénhidrátok elbontásához, amelyek a szükségesnél nagyobb mennyiségben vannak jelen. Ezzel szemben a zsírtartalékok szinte korlátlanok, és a testünk csak lassan alkalmazkodik a többletzsír felhasználásához. Összegezve tehát: az energia-egyensúly sokkal könnyebben szabályozható a szénhidrátfelvételnél, mint a zsírfelvételnél.

Minden gramm elfogyasztott zsírban több mint kétszer annyi kalória van, mint ugyanannyi szénhidrátban. A magas zsírtartalmú, energiadús étrend előmozdítja a súlygyarapodást, míg a nagyon alacsony zsírtartalmú, ám szénhidrátokban gazdag táplálkozás akár súlyvesztéshez is vezethet. Mi több, a kevés cukrot fogyasztók a napi kalóriaadagjuk kisebb részét nyerik a zsírokból.

Mindezekből persze nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a szénhidrátokat – az elhízás veszélye nélkül – büntetlenül fogyaszthatjuk.

Walter Béla

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!

Hozzászólások
#1 farkas ibolya 2008-10-01 09:13:18
 
Az Önök írásait mindig kitüntetett figyelemmel olvasom. Évekkel ezelőtt egy újságban arról olvastam cikket, hogy a "csokoládérajongóknak" létezik más megoldás is. Sajnos én nem csak a csokoládét, de süteményeket is nagyon szeretem, de nem emlékszem, mi volt az, ami az édesség iránti vágyat csökkenteni képes. Kérem szépen Önöket, amennyiben tudnak segíteni, írják meg. Biztosan sok "sorstársam" van, akiket hasonlóképpen érdekli ez a téma.
Segítségüket előre is köszönöm szépen! Farkas Ibolya fdodo@invitel.hu

Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com