Nem egyetlen hatóanyagot tartalmaznak ugyanis a készítmények, hanem a legkülönfélébb összetevőkből állnak. Alapvetően minden egyes összetevő fokozhatja vagy csökkentheti az egyidejűleg bevett, szintetikus alapú gyógyszer hatását. Mióta ez a veszély egy-egy előfordulás kapcsán nagy feltűnést keltve napvilágra került, a bonni székhelyű Gyógyszer és Gyógytermékek Szövetségi Hivatala megköveteli a növényi eredetű gyógyszerek engedélyeztetéshez is a vényköteles gyógyszerekkel való lehetséges kölcsönhatások igazolását. Ám, mint nemrégiben a Német Gyógyszerészkamara erlangeni közgyűlésén elhangzott, rendkívül ritkán fordul elő klinikailag jelentős kölcsönhatás a növényi eredetű készítmények és a vényköteles gyógyszerek között. A Németországban használatos 180 fitofarmakon közül csupán 12 készítmény esetén lehetett azt kimutatni.

Orbáncfű a vádlottak padján

Elsősorban az orbáncfű és egyes szintetikus gyógyszerek együttes szedésekor ismertek a veszélyes kölcsönhatások. Werner Knöss, a Gyógyszer és Gyógytermékek Szövetségi Hivatal képviseletében kiemelte: ezek olyan nagymértékűek voltak, hogy a jövőben a növényi eredetű készítmények engedélyezésénél a lehetséges interakciót mindenképpen figyelembe kell venni. Az egyik esetben az orbáncfű a donorvese kilökődését, egy másikban az AIDS-fertőzés eszkalálódását idézte elő.

Jelenleg a borsmenta, az eukaliptusz, az articsóka, a máriatövis, az édesgyökér, a csalán, a sárga gyömbér, a ginkgo, a fokhagyma, a kamilla és a kikerics szerepelnek a „gyanúsított” növények között. Knöss utalt arra, hogy a világszerte publikált adatok minősége gyakran hagy némi kívánnivalót maga után. Bár a növényi eredetű készítményekről megjelentetett publikációk száma az utóbbi években jelentősen megemelkedett, gyakorta hiányoznak a vizsgált termékek és az alkalmazott tesztelési feltételek pontos adatai. Ebből adódóan rendkívül nehéz a lehetséges kölcsönhatások megfelelő bizonyítása.

Sokféle kölcsönhatással számolhatunk a testen belül

Matthias Unger (Würzburgi Egyetem) rámutatott arra a problémára, hogy laborban nem lehet megfelelő módon kimutatni a fitofarmakonoknak és a vényköteles gyógyszereknek az emberi testben fellépő kölcsönhatásait. Ungert bízták meg azzal, hogy ellenőrizze a szokásos, kémiai hatóanyagokra kifejlesztett laborműveletek alkalmazhatóságát a növényi alapú készítmények esetén. Számos kísérlet téves vagy irreleváns eredményt hozott. A növényi kivonatok nyilvánvalóan olyan alkotóelemek egész sorát tartalmazzák, amelyek a szokásos módon alkalmazott bizonyítási eljárásokkal interferálnak.

A klinikai kutatások pedig sok esetben azért hiányoznak, mert a növényi készítmények előállítói – általában kis- és középvállalatokról van szó – nem tudják azokat finanszírozni. Ha viszont a fitofarmakonok engedélyeztetésekor a klinikai vizsgálatokat feltételül szabnák, akkor a gyártók nem gyógyszerként, hanem higiéniai vagy táplálékkiegészítő szerként jelentetnék meg a piacon a növényi eredetű készítményeket – vélekednek a szakemberek. Ez veszélyes lenne, hiszen akkor ezek a készítményeket már nem vetnék alá a gyógyszertörvény szigorú ellenőrzésének, hanem az élelmiszertörvény hatálya alá esnének.

Hol van a határ a növényi alapú gyógyszer és a növényi élelem között?

A növényi eredetű gyógyszerek és a növényi élelmiszerek közötti határ nemritkán egybefolyik. Az édesköményt például fűszerként és felfúvódás elleni orvosságként is használjuk. A növényi élelmiszerek, ha mérgező vagy keserű anyagot tartalmaznak, befolyásolhatják azt a rendszert, amellyel a szervezet a gyógyszereket felveszi, elosztja és kiválasztja. Ismertek a grépfrútlé, a vörösbor, a méz és a fekete tea efféle kölcsönhatásai.

Egy berlini orvos, Volker Schulz véleménye szerint a szintetikus alapú gyógyszerek hatóanyagának koncentrációja a testben már a napi élelemmel való kölcsönhatás következtében akár negyedével csökkenhet. Ennek ellenére egyetlen élelmiszeren sem olvasható figyelmeztető felirat. Egy általános használatra szánt gyógyszernek meg kell tudnia birkózni ekkora eltérésekkel. Aggodalmat csupán az olyan gyógyszerekkel való kölcsönhatás kelthet, amelyeknek – véralvadásgátlóként és vírusellenes készítményként – csekély terápiás spektrumuk van. Ezeket az orvosságokat pontosan kell adagolni, különben vagy nem hatnak, vagy túl erős mellékhatások lépnek fel.

* * *

Érdekes és elgondolkodtató: a cikkben idézett német szakemberek az évezredek óta ismert és biztonságosnak minősülő élelmiszerek és gyógynövények forgalmazóitól várják el, hogy bizonyítsák, termékeik nem veszélyeztetik egyes szintetikus eredetű gyógyszerek hatékony működését. Pedig ezt azt igényt jogosabb és logikusabb lenne a gyógyszergyártókkal szemben megfogalmazni. De hát nem ez az egyetlen dolog a gyógyítás, pontosabban fogalmazva a betegségipar háza táján, amit ideje lenne a fejéről a talpára állítani. Korábban egyébként Gyilkos grépfrút? címmel már foglalkoztunk ezzel a szemlélettel – a szerk.

(Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung, németből fordította Mészáros Csilla)

Nyelvtanítás, korrepetálás, fordítás bölcsész-nyelvtanárnál: (30)-587-9517 (x)