Miért több a férfi a kábítószer rabjai között?
Az amfetaminok háromszor erősebben hatnak a férfiakra, mint a nőkre. Erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók, miután olyan önkéntesek viselkedését tanulmányozták, akik amfetamin típusú stimulátorokat szedtek. A vizsgálatot a Johns Hopkins Egyetemen, Baltimore-ban végezték – azt követően, hogy egereknél korábban már kimutatták: azonos dózisú dopamin különböző mértékben hat a hím és a nőstény állatokra.
A kutatás során kiderült, hogy az amfetamin típusú anyagokból férfiaknak és nőknek adott azonos adag a férfiak agyában háromszor több idegingerület-átvivő anyagot, dopamint választott ki. A dopamin olyan neuromediátor, amely eufórikus érzést vált ki. A kutatást vezető Gary Wand úgy véli: ezek az adatok megmagyarázzák, az „erősebb nem” képviselői miért hajlamosabbak arra, hogy a kábítószer rabjává váljanak.
Az agyban kiválasztott dopamin mennyiségének mérésére a vizsgálatban a Racloppride C11 elnevezésű anyagot használták, amely képes kölcsönhatásba lépni az agy dopamin receptoraival, ugyanakkor szabad állapotban marad akkor, ha a receptorok már reagáltak a dopaminra. A szabad Racloppride C11 szintjét pozitronemissziós tomográffal (PET-vizsgálattal) mérték.
A kutatásban 28 férfi és 15 nő vett részt. A stimuláló hatású anyag bevitele után az agy 5 szeletét vizsgálták meg PET-tel, és az ötből négyben magasabb dopaminszintet mértek a férfiaknál, mint a nőknél. Emellett a résztvevőket megkérték, hogy saját maguk is értékeljék a narkotikus befolyásoltság mértékét olyan tényezők alapján, mint a hangulat, az eufória, a lelkesedés, illetve a nyugtalanság, a gyanakvás és a szédülés. Ezeknek a tüneteknek a szubjektív értékelése – a szédülés kivételével – ugyancsak magasabb szintet mutatott a férfiaknál.
Dr. Wand úgy gondolja, eredményeik alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a férfiakra a narkotikumok jóval erősebb hatást gyakorolnak, mint a nőkre. Mindez a jövőben előmozdíthatja azokat a vizsgálatokat, amelyek a Parkinson-kór, a szkizofrénia, a Tourette-szindróma és más betegségek gyógyítására irányulnak.
Az eredményeket a The Journal of Biological Psychiatry című szakfolyóiratban publikálták.
Kapcsolódó cikkek:
- Egy szülészorvos gondolatai a vízről
- Kábítószerhelyzet Európában
- Feljövőben a kokainfogyasztás
- Stroke-kezelés: egyenlőtlen feltételek
- Az Alzheimer-kóros betegnek felírt gyógyszer ront az állapotán
- Nem kábít, csak úgy tesz
- Csalfa örömök forrása a cannabis
- Műtét is segíthet a Parkinson-kór kezelésében
- Az Alzheimer-kór és a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága
- A „rossz” koleszterin véd a Parkinson-kór ellen?
- Szinte minden kollégista kipróbálja a marihuánát
- A fővárosi fiatalok negyede rendszeresen kábítószerezik
- A szerotoninmítosztól a betegségiparig – beszélgetés Szendi Gáborral
- Az emlékezőképességet is javítja a folsavadagolás
- A marihuána fogyasztása növeli a pszichiátriai betegségek kockázatát?
- Halott sejtekből élő szövet?
- Veszélyes képernyők
- Vízimajom
- Betegség-e a depresszió?
- Ma inkább ne, szívem...
A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!