Gere Tibor és Gere Zsolt sorozata (1.)
Csontritkulás: tünetek, okok, élettan
A csontritkulás népbetegség, mivel a lakosság 9-10%-át érinti. A betegségben szenvedő diagnosztizáltak számát 600 ezerre, a látens esetekét 300 ezerre teszik. Háromrészes sorozatunk első cikkében a betegség tüneteit, okait és élettani hátterét vesszük szemügyre.
3/3. oldal
A csontritkulás élettani magyarázata
A betegséget kiváltó tényezők között első helyen kell említeni a szervezet abszolút és relatív kalciumhiányát, vagyis a kalciumnak mint a csontépítés egyik legfontosabb elemének a bélből való felszívódási zavarait. A kalcium hiába jut ugyanis megfelelő mennyiségben a szervezetbe, ha nincs megfelelő, felszívható formában, nem tud átjutni a bél falán, és távozik a szervezetből anélkül, hogy hasznosult volna. A kalcium csak megfelelő, lebontott, ionizált állapotban tud felszívódni, de a természetben leggyakrabban előforduló karbonát alakjában nem. A természetes ásványi kalciumkarbonát felszívódásra való alkalmassá tételéhez, az ionizáláshoz elegendő gyomorsavra van szükség. Hatékonyan szívódnak fel viszont a bélcsatornából a kalcium szerves savakkal alkotott sói, mint a kelátok, citrátok, laktátok stb.
A csontépítésben központi szerepe van a D-vitaminnak. Ez a vitamin – mint köztudomású – a napfény ultraibolya sugarainak a hatására bekövetkező fotokémiai reakció révén, a bőr alatti kötőszövetben képződik az elővitaminjából. (Talán érdemes megjegyezni, hogy a D-vitamin és elővitaminja szteránvázas vegyületek.) A D-vitamin bőr alatt keletkező formájában a májba, illetve a vesébe kerülve egyre hatékonyabb változattá alakul át. Ha ez a vitaminképzési folyamat valahol zavart szenved, akkor a szervezetben nincs elegendő hatékony vitamin, ami – ez is eléggé köztudott – nélkülözhetetlen a kalcium bélből való felszívódásában is.
Nemcsak a D-, hanem a K-vitamin is fontos
A D-vitamin mellett a K-vitaminról is kiderült, hogy ez a létfontosságú hatóanyag nemcsak a véralvadásban, hanem a csontokban „porszívóként” működő kalciummegkötő oszteokalcin nevű fehérje aktivizálásában is szerepet játszik. Ez a fehérje nemcsak megköti, hanem a csontokon belül tartja a kalciumot.
A K-vitaminról tudni kell még, hogy a D-vitaminhoz hasonlóan zsírban oldódó hatóanyag és a bélbaktériumok képezik. Ezért is fontos, hogy a fertőzéses betegségek idején az orvos által rendelt antibiotikumok szedése következtében a bélflórában bekövetkező baktériumflóra-pusztulást követően keletkező, úgynevezett diszbiózisos állapotot sürgősen helyre kell állítani. A bélflóra rendezése történhet savanyított tejtermékek fogyasztásával és hasznos bélbaktérium fajokat (bifidusok, acidophilus fajok, coli) tartalmazó készítmények szedésével.
Átlagon felüli mennyiségű K-vitamint tartalmaznak a következő élelmiszerek: szójaolaj, leveles zöldségek, káposzta, petrezselyem, saláta, brokkoli, spenót, spárga, friss zöldborsó, zöld tea, teljes kiőrlésű gabona, általában a keresztesvirágú zöldségek.
Gere Tibor, Gere Zsolt
Prof. Dr. Gere Tibor a Magyar Tudományos Akadémia doktora,
természetgyógyász, reflexológus, addiktológus,
fül- és elektroakupunktőr, bioenergetikus
Tel.: (20) 411-5887
(Folytatjuk)
A cikksorozat egyéb írásai:
Kapcsolódó cikkek:
- A csontritkulás, a „néma” betegség
- Törékeny csontok, kopó ízületek
- Ízületi bántalmat okoz a kevés mozgás
- A csonterősítés gyengéi
- Test és lélek méregtelenítése
- Kerüljük el a hátfájást!
- Erősen veszélyezteti a csontok egészségét a kólafogyasztás
- Mozgásszervi kórképek: kétmillió ember érintett
- Mérgező italunk: a tej
- A tej és a tejtermékek egészségkárosító hatásai: ez lenne a feketeleves?
- Fontosabb a D-vitamin a csontoknak, mint gondolták
- Elkerülhető terhességi tünetek
A szerző egyéb cikkei:
A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!