Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. aug. 5. (sze) – Krisztina,Kriszta
Egész-ség

Egy bennfentes kitálal

Interjú egy volt oltóanyag-kutatóval

Az oltások kötelező jellege sajátos helyzetet teremt egy szabad országban, mert a közjóra hivatkozva kényszerítenek embereket arra, hogy esetleg akaratuk és belátásuk ellenére oltassák be magukat vagy gyermeküket. Miközben az oltóanyagok elkészítése, tesztelése – üzlet.

Innentől azonban összekeveredik a közjó és az üzleti érdek, s az oltóanyagipar a közjóra hivatkozva szabadon kockára teheti egészségünket. Az oltóanyagok higanytartalma (Magyarországon csak 2005-ben vezették be a higanymentes oltóanyagokat – a szerk.) és az autizmus járványszerű terjedése közti egyre nyilvánvalóbb kapcsolat újra élesen veti fel a kérdést: a közjóra hivatkozva meg lehet-e fosztani az egyént önrendelkezési és önvédelmi jogától? És akik mindezt elrendelik, valóban mindent csak a közjó érdekében tesznek? Én nem hiszem – mondja az alábbi interjúhoz fűzött kommentárjában Szendi Gábor.

Dr. Mark Randall” egykori vakcinakutató, aki éveken keresztül az USA-ban nagy gyógyszergyárak laborjaiban és a National Institutes of Health-nek, az USA egészségügyi kutatóintézetének dolgozott. Az alábbi interjú nemcsak azért fontos, mert dr. Randall továbbadja a számára megbízható információkat a védőoldások veszélyeivel kapcsolatban, hanem azért is, mert beszámol a kormányzat és oltógyárak rejtett munka- és eltusolási módszereiről. (Titz Enikő, a cikk fordítója)

Aki kérdez: Jon Rappoport
Aki válaszol: Dr. Mark Randall

J. R.: (Jon Rappoport): Korábban meg volt győződve arról, hogy a vakcinák jó orvosi célt szolgálnak.
M. R.: (Dr. Mark Randall): Igen, meg voltam győződve róla. Néhány oltás fejlesztésénél magam is közreműködtem. Hogy pontosan melyiknél, nem mondom meg.
J. R.: Miért nem?
M. R.: Mert szeretném megőrizni anonimitásomat.
J. R.: Gondolja, hogy problémákkal kéne szembesülnie, ha fellépne a nyilvánosság előtt?
M. R.: Azt hiszem, elveszíteném a nyugdíjamat.
J. R.: Milyen indokkal?
M. R.: Az okok nem érdekesek. Mihelyst valaki a „klubban” van, ezek az emberek megtalálják az eszközöket és az utat, hogy akadályt gördítsenek az útjába. Ismerek egy-két embert, akiket megfigyeltek és megfenyegettek.
J. R.: Kicsodák?
M. R.: Az FBI.
J. R.: Valóban?
M. R.: Természetesen. Mert az FBI más okokat is kitalál. Az adóhatóság is a nyakukra mászhat.
J. R.: Ennyit a szabad véleménynyilvánítás jogáról.
M. R.: Én a „belső körhöz” tartoztam. Ha megneveznék egyeseket és vádakkal illetnék kutatókat, egy csomó problémával találnám szembe magam.
J. R.: Gondolja, hogy az embereknek maguknak kellene eldönteniük, beoltatják-e magukat vagy sem?
M. R.: Politikai szemszögből igen. Tudományos szempontból azt mondanám, hogy az embereknek először is információra van szükségük, hogy egyáltalán dönthessenek. Az csak egy dolog, hogy azt mondjuk, maguktól kéne eldönteniük. Ha a környezetet hazugságok sora mérgezi, hogy lehet dönteni? Ha a Food and Drug Administrationban (élelmiszereket és gyógyszereket felügyelő hivatal az USA-ban) őszinte emberek dolgoznának, akkor ezeket a vakcinákat nem is engedélyezték volna. Úgy tesztelnék az oltásokat, mintha a saját életük függne tőle.
J. R.: Vannak orvostörténet-írók, akik állítják, hogy a betegségek visszaszorítása nem a védőoltásoknak köszönhető.
M. R.: Tudom. Sokáig ignoráltam a munkájukat.
J. R.: Miért?
M. R.: Mert féltem tőle, hogy találok valamit. Az én üzletem az volt, hogy védőoltásokat fejlesszek. Az egzisztenciám ettől a munkától függött.
J. R.: Mit fedezett fel?
M. R.: Azt, hogy a betegség visszaszorulása a megváltozott életkörülményeinknek köszönhető.
J. R.: Pontosabban melyeknek?
M. R.: Tiszta víznek. Csatornarendszernek. Táplálkozásnak. Friss élelmiszernek. A szegénység visszaszorulásának. Most is hemzsegnek mindenhol a kórokozók, de ha jó állapotban vagyunk, akkor nem kapunk el olyan könnyen egy betegséget.
J. R.: Hogy érezte magát, miután végzett kutatásával?
M. R.: Kétségbeestem. Hirtelen megértettem, hogy olyan tevékenységet végeztem, mely hazugsághegyekre épült.
J. R.: Egyes oltások veszélyesebbek?
M. R.: Igen. A DPT oltás (DiPerTe – torokgyík, szamárköhögés, tetanusz) például. Az MMR (mumpsz, kanyaró, rubeola). De maga az oltóanyag is tartalmaz veszélyes és veszélytelen összetevőket. Ha engem kérdez, minden oltóanyag veszélyes.
J. R.: Miért?
M. R.: Több okból. Befolyásolják az emberi immunrendszert, miközben annak védőmechanizmusát károsítják. Valóban ki tudnak váltani betegségeket, melyek ellen tulajdonképpen védeniük kellene.
J. R.: Miért raknak elénk statisztikákat, melyek elhitetik velünk, hogy az oltások annyira sikeresen hatnak betegségek ellen?
M. R.: Hogy miért? Hogy azt az illúziót keltsék, hogy ezek az oltóanyagok hasznosak. Ha egy oltóanyag egy betegség látható tüneteit, mint például a kanyaróét képes elnyomni, mindenki elhiszi, hogy a szer siker. De a felszín alatt előfordulhat, hogy az oltóanyag magát az immunrendszert támadja meg. És ha ez aztán más betegségeket vált ki – mondjuk, meningitist (agyhártyagyulladás) – akkor a valódi ok rejtve marad, mert senki nem jön rá, hogy az oltóanyag a hibás. Az összefüggést nem veszik észre.
J. R.: Azt állítják, hogy a himlőoltás Angliában kipusztította a himlőt.
M. R.: Igen, de ha megnézzük a statisztikákat, melyek rendelkezésünkre állnak, akkor mást képet kapunk.
J. R.: Akkor mi a helyzet?
M. R.: Voltak helyek Angliában, ahol az embereket nem oltották be himlő ellen, és mégsem betegedtek meg himlőben. Máshol ezzel ellentétben be voltak oltva, mégis kitört a himlő rajtuk. Különben is, a himlő már visszaszorulóban volt, mikor az oltóanyagot bevezették.
J. R.: Ezzel azt akarja mondani, hogy valótlant közöltek velünk.
M. R.: Igen, pontosan erre gondoltam. Ezeket kitalálták azért, hogy meggyőzzék az embereket, hogy az oltások veszélytelenek és hasznosak.

Szennyeződés az oltóanyagokon keresztül

J. R.: Ön laborokban dolgozott, ahol a steril körülmények alapvetőek.
M. R: A közvélemény azt hiszi, hogy ezek a laborok, ezek az előállító üzemek, a világ legtisztább helyei. De ez nem igaz. Rendszeresen találkozunk szennyeződésekkel. Minden lehetséges piszok bekerül az oltóanyagba.
J. R.: Így fordulhatott elő, hogy a polio (gyermekbénulás) oltóanyagába bekerült az sv40-es majomvírus.
M. R.: Igen, előfordult. De nem erre gondoltam. Az sv40 azért került a polio oltóanyagába, mert annak egy része majomvese-idegből állt. De itt most másról beszélek, magukban a laborokban a feltételekről. A hibákról. A tévedésekről, melyek hanyagságból fakadnak. A később ráksejtekben kimutatott sv40 ügyét inkább strukturális problémának mondanám. Ez egy probléma volt, melyet az előállítás során belekalkuláltak. Ha majomvesét használunk oltóanyaghoz, akkor ezzel minden kórokozónak, melyek ismeretlenül ezekben a vesékben találhatók, ajtót és kaput nyitunk.
J. R.: Rendben, hagyjuk most egy pillanatra ezt a megkülönböztetést a szennyeződések különböző fajtáiról. A szennyeződések mely módjával találkozott többéves munkája alatt?
M. R.: Rendben, egy párat elmondok Önnek, melyekkel én és a kollégám találkoztunk. Itt van egy részlista. A Rivamexben (kanyaró elleni oltás) tyúkvírusokat találtunk. A himlőoltásban akanth-amőbákat mutattunk ki, ezek amőbák, melyek az agyat széttagolják, és még a majom-cytomegalovírust. A Rotavírus-oltóanyagban találtuk a spumaretrovirust. Avian-leukosi-vírusokat az MMR és az influenza-oltóanyagokban. Különböző mikroorganizmusokat a Milzbrand oltóanyagban. Potenciálisan veszélyes enzimgátlókat különböző oltóanyagokban. Kacsa-, kutya- és nyúlvírusokat a rubeola-oltóanyagban. És a pestis vírust az MMR-oltóanyagban.
J. R.: Akkor még egyszer, hogy érthető legyen: ezek mind szennyeződések, melyeknek az oltóanyagban semmi keresnivalójuk sincs.
M. R.: Pontosan. Nem tudom pontosan megmondani Önnek, hogy ezek az összetevők milyen kárt tudnak okozni, mert ezekről nem, illetve alig készültek tesztek. Ez egy rulettjáték, melynél belemegyünk a kockázatokba. Csak kevesen tudják, hogy egyes oltóanyagok – mint például a polio (gyerekbénulás), adenovírus, rubeola, hepatitis A és kanyaró elleni – elhajtott emberi magzatok szöveteiből készül. Néha találtam valamit ebből-abból ezekben az oltóanyagokban, melyeket először himlővírusnak és baktériumrészeknek tartottam. Valószínűleg emberi szövetről lehetett szó. Némely szennyeződések, melyeket az oltóanyagban felfedezhetünk, gondolkodásra késztetnek. Tudjuk pontosan, hogy ezeknek semmi keresnivalójuk ott, de nem vagyunk biztosak magunkban, hogy pontosan mivel is van dolgunk. Egyszer emberi haj és nyálka minimális nyomaira bukkantam. Találtam már alkotórészeket, melyeket csak „idegen fehérjéknek” nevezhetünk, de bármiről lehet szó, mint például vírusproteinről.
J. R.: Itt már megszólalnak a vészharangok.
M. R.: Mit gondol, hogy éreztem magam? Ha arra gondolunk, hogy ezek az anyagok közvetlenül a vérkeringésbe kerülnek anélkül, hogy az immunrendszeren keresztül vennék útjukat.
J. R.: Hogy reagáltak a leleteire?
M. R.: Legtöbbször azt mondták: ne törd rajta a fejed, ez nem kerülhető el. Az oltóanyag előállításánál különböző állati szöveteket használnak, ezért fordulnak elő a szennyeződés e fajtái. És akkor még nem is beszéltem a kémiai összetevőkről, mint formaldehid, higany és alumínium, melyeket mint konzerváló anyagokat adnak hozzá.
J. R.: Ezek az információk igencsak letaglóznak.
M. R.: Igen. És itt most csak a biológiai szennyeződéseket neveztem meg. Ki tudja, mik vannak még, melyeket nem találunk, mert nem is jut eszünkbe keresni őket. Mennyi csíra kerülhet az oltóanyagba madárszövetek által? Nem tudjuk. Azt sem tudjuk, hogy ezek a kórokozók milyen fajtájúak és hogyan hathatnak az emberi organizmusra.

Tévhitek az oltóanyagok biztonságosságáról

J. R.: És eltekintve a szennyeződésektől?
M. R.: Ön arra az alapvető tévhitre céloz, hogy az oltóanyag egy komplex eljáráson keresztül az immunrendszert ingerli, így megteremti az immunitás feltételét. Ez a feltevés veszélyes, mert a dolog nem így működik. Feltételezések szerint az oltóanyag antitesteket generál, melyek közvetett védelmet nyújtanak a betegség ellen. Az immunrendszer azonban sokkal bonyolultabb és összetettebb, semmint hogy csak antitestekből és azokkal rokon killer (ölő-) sejtekből állna.
J. R.: Akkor miből áll az immunrendszer?
M. R.: Alapjában véve az egész testből. Beleértve az elmét is. Azt mondhatjuk, hogy ez mind együtt képezi az immunrendszert. Ezért fordulhat elő, hogy némelyek egy járvány kitörésekor is egészségesek maradnak.
J. R.: Tehát fontos az általános egészségi állapot?
M. R.: Több, mint fontos. Jelentős.
J. R.: Hogy hamisítják az oltási statisztikákat?
M. R.: Sok lehetőség van. Tételezzük fel, hogy 25 személy, akiket beoltottak hepatitis B-ellen, hepatitisben megbetegszenek. A hepatitis B egy májbetegség. Májbetegségeknek azonban sokféle nevet adhatunk. Tehát megváltoztathatjuk a diagnózist. Ezzel eltussoltuk a probléma gyökerét.
J. R.: Valóban történik ilyen?
M. R.: Állandóan. Így kell lennie, amíg az orvosok automatikusan feltételezik, hogy oltott emberekben olyan betegség nem fejlődhet ki, mely ellen állítólagosan védve vannak. Ahogy látja, ez egy ördögi kör, egy zárt rendszer. Nem engedélyez hibát, és nem is tartja lehetségesnek, hogy hiba lehet valahol. Ha valaki, aki beoltatta magát hepatitis ellen, de hepatitisben vagy másban megbetegszik, akkor automatikusan feltételezik, hogy ennek az oltáshoz semmi köze.

(Fordította Titz Enikő a www.antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu számára.)

A cikk folytatása itt olvasható.
(Forrás németül: http://www.zentrum-der-gesundheit.de/ia-impf-industrie-insider.html, angolul: http://www.vaclib.org/basic/manu.htm)

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!

Hozzászólások
#2 timo17 2009-09-09 13:51:54
 
Nos, csak hogy lássuk a másik oldalt is, több pontos gyengusak az állítások. A pestist pl. baktérium okozza és nem vírus (Yersinia pestis). A Hepatitis B nevű fertőző májgyulladás kórokozója pontosan kimutatható, így már nehéz más néven illetni a betegséget. Egyébként valóban felháborítóan sok a szennyező anyag, és ennek az emberi figyelmetlenség és nemtörődömség az oka. Azt sem vitatom, hogy a gyógyszergyártóknak ez hatalmas haszonnal jár. De aki látta már a gyermekét őrjöngeni egy középfül gyulladástól, vagy ott ült az intenzíven és imádkozott a Pneumococcus tüdőgyulladástól szenvedő kislánya mellett, akinek cső lógott az oldalából és látta anyatársa szenvedését, aki éppen bárányhimlő okozta agyvelő gyulladás miatt veszítette al a másfél éves kisfiát- azt hiszem nem gondolkozik, hogy oltassa-e a gyermekét. Nem kívánom senkinek ezeket az élményeket átélni, csak gondolkodjunk el, mielőtt elutasítunk valamit. Mérlegeljük az esetleges előnyöket és hátrányokat...
#1 kataka7 2007-03-01 09:07:06
 
Hát, ha engedélyezve van, hogy egérszőr-szar lehet az élelmiszerekben, mi a baj az oltóanyagok szennyezettségével? A nagyobb baj az, hogy ha nem engedem beadni a gyereknek, simán megbüntethetnek kiskorú veszélyeztetése miatt.

Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com