A gyógyszerügynökök arra próbálják rábírni az orvosokat, hogy írják csak fel ezeket a szereket nyugodtan, ne foglalkozzanak a FDA (amerikai gyógyszerhatóság) intelmeivel, melyek szerint az SSRI-k használata súlyos születési rendellenességekhez vezethet.

2006. október 16-án indult meg az országban az első peres eljárás, amit egy gyermek nevében kezdeményeztek a GlaxoSmithKline ellen, azzal vádolva a céget, hogy a gyermek életveszélyes tüdő-rendellenességét annak a Paxil (Paroxat, Seroxat, Rexetin, Apodepi, Paretin, Parhun, Parogen, Paroxetin-Ratiopharm stb. – a szerk.) nevű SSRI-nek köszönheti, amelyet anyja szedett a terhesség alatt.

Eric Jackson a coloradói Denverben született 2004. október 28-án, az újszülött tüdejében életveszélyes állandó magas vérnyomás alakult ki (PPHN), ami azt jelenti, hogy a gyermek tüdőartériái a születés után nem tágulnak ki, így nem jut elég vér a tüdejébe, illetve oxigén a vérkeringésébe. Ericet születése után azonnal lélegeztető gépre kapcsolták, majd egy teljes hónapra oszcilláló lélegeztető gépre kellett tenni.

Eric a Földön eltöltött rövidke két éve alatt két szívkatéterezésen ment keresztül, és egy másik tortúrán a gyomor reflux leküzdésére, ami a lélegeztető gépen eltöltött hosszú idő számlájára írható. Születése óta oxigénmaszk és gyógyszerek segítségével lélegzik, de folyamatosan szenved a táplálkozással és az emésztéssel kapcsolatos problémáktól is.

Eric szülei abban bíznak, hogy a perben a bíróság megítéli nekik azt az összeget, ami fedezi az orvosi költségeket, továbbá a többi kiadást, ami Eric kezelésével és sorsának könnyítésével, illetve a fellépő járulékos betegségek gyógyításával kapcsolatos. Az is lehetséges, hogy a másodlagos egészségügyi problémák egy része csak akkor fog jelentkezni, amikor Eric eléri a tinédzserkort.

A Columbia Egyetem orvosa, Dr. Agnes Whiteaker és New York Állam Pszichiátriai Intézetének munkatársai által az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine-ben 2006. október 3-án megjelentetett tanulmány arról számol be, hogy a kis súllyal született gyermekeknél, akik gépi oxigénellátásra szorultak, 16 éves korukban korábban nem észlelt rejtett funkcionális és kognitív hiányosságok voltak kimutathatók. A vizsgálatot olyan csecsemőkön végezték, akik 1984. szeptember 1. és 1987. június 30. között születtek vagy feküdtek New Jersey három kórházának egyikében.

A kutatócsoport szerint két tényező játszott szerepet a mozgásos és légzési problémák kialakulásában: a csecsemő fiú neme és a lélegeztető gépen töltött napok száma. (...)

Jogi elemzők arra számítanak, hogy a Glaxo majd előzetes megegyezésre akar jutni azon családokkal, amelyekben a gyermekek rendellenességgel jöttek a világra, mert a cég mindenképpen el akarja majd kerülni, hogy a beteg kisdedeket a bíróságon bemutassák.

A gyermek egyik ügyvédje, Karen Barth Menzies a Baum Hedlund nevű gyógyászati termékbiztonsággal foglalkozó jogi cég munkatársa. (...) Menzies asszony több mint egy évtizede harcol az SSRI-gyártók ellen, az SSRI-szedés miatt károsodott fogyasztók érdekeit képviselve. Jelenleg is több családot képvisel olyan ügyekben, ahol a Paxil használata vezetett valamilyen születési rendellenességhez.

Jennifer Liakos, Menzies kollégája, azt állítja, hogy az állandósult tüdő hipertenzióval (PPHN-nel) született gyermekek 10-20 százaléka a kezelések ellenére meghal.

A Baum Hedlund cég, amely immár évek óta vezető szerepet játszik a Glaxo elleni Paxil-perekben, az eljárások során bizonyítékokat szerzett a Paxil és a születési rendellenességek közti kapcsolat pontos részleteiről. Eric ügyvédei számára nem jelentenek újdonságot a Glaxo machinációi, mert tisztában vannak azzal, hogy a cég hogyan operál a Paxillal, hogyan elemzi, vagy hogyan nem elemzi az adatokat. (...)

(Természetesen az adatok a többi SSRI-re is vonatkoznak, hiszen azonos hatásmechanizmusú szerekről van szó! – a szerk.)

Azon túlmenően, hogy SSRI-k terhes nők számára való felírásával megfontoltabban kellene bánni, a másik probléma az, hogy az SSRI-gyártók nyomást gyakorolnak az orvosokra, hogy ne csak depresszióban, hanem olyan panaszokra is írják fel e szereket, amelyekre nem is törzskönyvezték őket.

Dr Jay Cohen, az Over Dose: The Case Against The Drug Companies (Túladagolás: Vádirat a gyógyszercégekkel szemben) című könyv szerzője úgy véli, hogy a „gyógyszergyárak az SSRI-antidepresszánsokat nyilvánvalóan nem csak pszichiátereknek reklámozzák, akiknek azért vélhetően van némi tapasztalatuk ezekkel a szerekkel, hanem háziorvosoknak, gyermekorvosoknak, nőgyógyászoknak, belgyógyászoknak vagy bárki másnak, aki jogosult gyógyszer felírására”.

„Ez azonban nem jelenti azt – írja –, hogy az említetteknek pontos ismereteik lennének az SSRI-kről, azok hatásáról vagy toxicitásáról.”

(Tegyük hozzá, hogy ez a pszichiáterekre is vonatkozik, hiszen depresszióban általában ők szokták terhes anyáknak e szereket felírni. – a szerk.)

A Georgia Egyetem tanulmányából, melyet a Journal of Clinical Psychiatry-ban tettek közzé 2006 júniusában, az derül ki, hogy azok a személyek, akiknek antidepresszánst írtak fel, 75%-ban a szert nem a gyógyszerhatóság által jóváhagyott okból kapták.

(Ez a gyógyszeripar kedvelt módszere, ez az úgynevezett off-label, vagyis törzskönyvezésen, engedélyezésen túli alkalmazás, és mint az antidepresszánsok esetén is látjuk, a legnagyobb forgalmat éppen az off-label alkalmazás jelenti – a szerk.) (...)

„Amíg a Paxil a piacon van Amerikában”, mondja Menzies asszony, „a gyógyszerhatóság szabályzata megköveteli a Glaxótól, hogy amennyiben bizonyítékok állnak rendelkezésre a Paxil komoly kockázataival kapcsolatban, komoly figyelmeztetést adjon ki ezzel kapcsolatban.”

„Az FDA szabályozása konkrétan azt tartalmazza”, magyarázza, hogy „egy új figyelmeztetés megjelentetéséhez nem kell az oksági kapcsolatnak bizonyítottnak lennie, és kifejezetten megengedett a Glaxo számára, hogy ilyen figyelmeztetést az FDA jóváhagyása nélkül nyilvánosságra hozzon.”

Menzies asszony arról számol be, hogy Dr. Christina Chambers és kollégái, a kaliforniai San Diego Egyetem gyermekgyógyászati osztályának munkatársai, a New England Journal of Medicine-ben már 1996. október 3-án megjelentettek egy tanulmányt a PPHN kockázatáról olyan csecsemőknél, akiknek az édesanyja a terhesség alatt SSRI-t szedett.

Ehhez a tanulmányhoz a kutatók előzőleg 228 terhes nőt vizsgáltak, akik 1989-1995 között Prozacot szedtek, és terhességük kimenetelét összehasonlították azon 254 nő terhességének kimenetelével, akik nem szedtek Prozacot. A kutatás eredménye szerint a terhesség harmadik harmadában Prozac hatásának kitett babáknál szignifikánsan magasabb arányban fordult elő koraszülés, légzési zavar, gyakrabban kerültek be speciális gondozóhelyekre, nyugtalanságot és gyenge újszülöttkori alkalmazkodást figyeltek meg náluk, beleértve az evés közbeni légzési elégtelenséget is.

Voltak olyan kutatások is, amelyek speciálisan a Paxil terhesség alatti használatával kapcsolatosak, és amelyek a szer hatásának kitett újszülötteknél szülés utáni légzési problémákra mutattak rá. A Torontói Egyetem Anyai kockázat Programján dolgozó kutatók 2003-ban például arról számoltak be, hogy a késői terhességi szakaszban Paxilnak kitett 55 újszülöttnél szignifikánsan magasabb arányban fordultak elő újszülöttkori komplikációk, mint azoknál, akik vagy a korai terhesség időszakában, vagy egyáltalán nem voltak a szer hatásának kitéve. A leggyakoribb káros hatás a légzési rendellenesség volt.

2004 júniusában a Prescrire International című folyóirat arról számolt be, hogy a terhesség végén SSRI-knek kitett újszülöttek légzési és szopási problémákkal küzdöttek, valamint az agitáltság jeleit mutatták, és megváltozott az izomtónusuk is. A tanulmány becslése szerint a gyermekek 20-30%-a volt érintett, és a kutatók arra intettek, hogy az orvosoknak ismerniük kellene a kockázatokat, amikor terhes nőknél SSRI-k alkalmazásáról döntenek.

A következő hónapban, 2004. július 9-én a WebMd arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedben az FDA több száz olyan esetről értesült, amikor SSRI-ket szedő anyák gyermekei egészségkárosodást szenvedtek.

Ugyanebben a hónapban az FDA megváltoztatta az SSRI-k betegtájékoztatóját, amelyeken felhívják a figyelmet arra, hogy azoknak a gyerekeknek egy része, akiket SSRI-hatás ért, mesterséges lélegeztetésre, mesterséges táplálásra és hosszabb kórházi tartózkodásra szorult.

2005 májusában a Pittsburgh Egyetem által készített és a Journal of American Medical Association-ben megjelent tanulmány, a megelőző kutatások eredményeit kombinálva, arra a megállapításra jutott, hogy azok a nők, akik a késői terhesség időszakában SSRI-ket szedtek, háromszor akkora valószínűséggel fognak olyan gyermeknek életet adni, aki komoly légzési problémákkal, nyugtalansággal és ingerlékenységgel küzd élete első pár hetében.

(Fordította Czárán Judit a www.antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu számára, minimális rövidítés: Szendi Gábor, forrás)

A cikk folytatása és Szendi Gábor kommentárja itt olvasható.