Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2021. szep. 23. (csü) – Tekla,Lina
Itthon

Betegségmegelőzés csecsemőkorban

Hogy ne legyen vézna az újszülött

Statisztikai előrejelzések szerint 2020-ban a Föld lakosságának nagyobbik hányada valamilyen krónikus betegségben fog szenvedni. A betegségmegelőzést csecsemő-, sőt magzati korban kellene elkezdeni – állította egyik előadásában prof. dr. Tulassay Tivadar, a SOTE rektora.

A jövőben világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra. A gyermekorvosok a csecsemő születési súlyának ismeretében ma már jó eséllyel következtethetnek a felnőttkori civilizációs betegségek majdani kialakulásának kockázatára. Ebből kiszámítható a hazai lakosságot is oly érzékenyen érintő problémák – szív- és érrendszeri betegségek, diabétesz, magas vérnyomás, allergia – felnőttkori jelentkezésének esélye is.

Előre „kódolt” betegségek

A kutatási eredmények felfedték: az alacsony születési súly nemcsak csecsemő- és gyermekkorban tesz hajlamossá a különböző betegségekre, de az időseknél is jelentősen befolyásolja az egyén egészségi állapotát. Az átlagosnál kisebb születési súly fokozza a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a diabétesz megjelenésének kockázatát.

Az alacsony születési súly (2500 gramm alatt) gyakorisága a gazdaságilag fejlett országokban átlagosan 15 százalék, nálunk évek óta 8-10 százalékos arányban fordul elő. Eredete a méhen belüli elégtelen tápanyag-ellátottságra, illetve a koraszülésre vezethető vissza. A méhen belüli, elhúzódó alultápláltság már a magzati korban káros folyamatokat indíthat el. Ezek később, a káros környezeti hatásokkal párosulva, növelhetik a krónikus betegségek kialakulásának esélyeit.

A nyolcvanas években egy angliai kutatás igazolta, hogy az idősek között az egykor alacsony súllyal születettek kétszer gyakrabban haltak meg szív- és érrendszeri betegségben, mint a normál súllyal születettek. Hasonló eredményt hoztak a világ több pontján végzett későbbi, jól dokumentált vizsgálatok is. Ezek szerint fordított összefüggés áll fenn a születési súly és a felnőttkori szívbetegségek között. A legnagyobb születési súlyúak kockázata körülbelül a fele a legkisebb súllyal születettekének.

A vézna csecsemőből beteges felnőtt lehet

A kóros magas vérnyomás kialakulása is szoros összefüggésben áll a születési súllyal. Egy angol kutató, L. Huxley csaknem fél millió beteg adatait hasonlította össze. Megállapította: minél alacsonyabb volt valakinek a születési súlya, felnőttkorban annál magasabb volt a vérnyomása. Az életkor előrehaladtával egyre szorosabbá vált az összefüggés. A születési súly egy kilogrammos különbsége átlagosan 3,5 Hgmm eltérést okoz a vérnyomás felső értékében.

A leginkább elfogadott elmélet szerint a méhen belüli életben tartósan kialakult stresszállapot átprogramozza az agyalapi mirigy-mellékvese együttműködést, az sokkal aktívabb lesz, így több kortizol nevű hormon termelődik. Ennek hosszú távú hatására csökken a hajszálérhálózat, kisebb méretű és kevesebb szűrőtestet tartalmazó vesék fejlődnek ki.

Magas hormonszint, sérülékeny vesék

A kortizoltermelés általában a születés után sem normalizálódik: az alacsony súllyal született csecsemő, illetve fiatal felnőtt, sőt az időskorú szervezetében is megmarad a magas szint. Kis születési súlyúaknál más hormonok termelésének szintje is megváltozik. Bizonyított tény, hogy a méhen belül a magzat súlyának minden 100 grammos növekedésével párhuzamosan a vesében 80 ezer szűrőtestecske alakul ki. Az alacsony születési súlyúaknál éppen ezért idős korban vesebetegségek jelentkezhetnek, amelyek befolyásolják a vérnyomásértékeket is.

Az érhálózat fejlődésére szintén negatív irányban hat a magzat súlya. Kevesebb az érelágazódás, és kisebb az erek sűrűsége. A verőerekben a normálisnál alacsonyabb a rugalmasságukat biztosító elasztintartalom.

A magzat méhen belüli fejlődésének üteméért általában nem okolható az anya étrendje, ha az biztosítja a megfelelő energiabevitelt. A táplálék minősége és a születési súly között sem találtak konkrét összefüggést. Az viszont bizonyított tény, hogy kedvező hatású az anyai táplálék magas fokú telítetlen zsírsav tartalma. Vizsgálatok igazolták: ha az anya – különösen terhessége harmadik harmadában – rendszeresen fogyasztott halhúst, az kedvező hatással van a születendő gyermek idegrendszerének fejlődésére.

A csecsemőkori prevenció kulcsa az anyatejes táplálás, ami nemcsak az immunrendszer működését támogatja és fokozza, de jó hatással van az emésztőrendszerre, megelőzheti az allergiás panaszokat, sőt a gyerek értelmi képességének fejlődését is pozitívan befolyásolja.

(lóránth)

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com