St. Louis egyik bioboltjában számos élelmiszert jelöltek meg „super food” címkével. Ilyen például a teljes kiőrlésű gabonából sütött kenyér, a barna rizs, egyes hüvelyesek és zöld levelű zöldségek.

Egy biobolt-hálózat, a Wild Oats 20 különféle szuperételt reklámoz, a bogyós gyümölcsöktől kezdve különféle olajos magvakon át egészen az alacsony zsírtartalmú joghurtokig. Kampányukban hangsúlyozzák, hogy ezek az élelmiszerek nem csupán azért egészségesek, mert kevesebb kalóriát tartalmaznak, hanem azért is, mert fogyasztásukkal az emberek számos vitamint és ásványi anyagot, nyomelemet, rákmegelőző antioxidánst és más hasznos tápanyagokat visznek be a szervezetükbe.

Hogy a fentiek nem csupán egyszerű marketingfogást jelentenek, arra bizonyíték a Food Marketing Institute 2004-ben végzett felmérése, amelyből kiderült, hogy tíz vásárlóból kilenc azért választja az adott élelmiszer-féleséget, mert a csomagoláson az egészségre vagy a helyes táplálkozásra való utalás olvasható. Ugyanakkor ezekkel az állításokkal csínján kell bánni. Például az áfonyalét forgalmazó cégek nem tüntethetik fel a csomagoláson, hogy termékük fogyasztásával „megelőzhetők a húgyúti fertőzések”, hanem csupán azt nyomtathatják rá, hogy az adott termék „hozzájárul a húgyúti rendszer egészségének fenntartásához”. Más országokban viszont – például Franciaországban – az ilyen jellegű állításokat a törvény lehetővé teszi.

Az Egyesült Államokban a helyzet nem ilyen egyértelmű. Ha az illetékes amerikai kormányszerv, az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) igazoltnak talál bizonyos, az egészségre vonatkozó hatásokat egyes élelmiszerféleségekkel kapcsolatban, akkor azokat már nyugodtan fel lehet tüntetni a címkéken. Ez volt a helyzet tavaly az olívaolaj és az ómega-3 zsírsavakban gazdag tengeri halak esetében, amikor az FDA is megfogalmazta, hogy ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása csökkenti a szívbetegség kialakulásának kockázatát. Most folyik az a vizsgálatsorozat, amelyben a likopin egészségvédő hatásait elemzik. Ez az anyag nagy mennyiségben megtalálható a paradicsomban és a görögdinnyében, és valószínű, hogy rákmegelőző hatású, és különösen igaz ez a prosztatarák esetében.

Élelmezéstudományi kutatók ugyanakkor vitatják a fenti gyakorlatot. Például a massachusettsi egyetem professzora, Fergus Clydesdale azt mondja: ha egy élelmiszerről csupán annyit állítunk, hogy „segít fenntartani az egészséges koleszterinszintet”, akkor keveset mondtunk róla, ha előzőleg már kísérletek tucatjai bizonyították az adott élelmiszer koleszterinszint-csökkentő hatását.