Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. szep. 19. (szo) – Vilhelmina,Dorián
Életmód

Alma Wad:

A Korán és az étkezés

Katari tudósítónktól: Milyen étkeket ajánl vagy tilt a Korán, melyet a Föld lakosainak egyhatoda tart isteni eredetűnek? A szent könyv 13/4. verse szerint egyik étel különb a másiknál, és a bölcsek észreveszik e különbséget. Hogy néz ki mindez ma a helyszínen?

A Korán e verse szerint tehát a dietetika igencsak fontos tudomány. Az egyik leghosszabb koráni vers a méhek életét és viselkedését írja le. „A testükből különböző színű nedű ered – melyben gyógyulás van az ember számára.”

Mi mindenre jó a méz?

A méz eszmei értéke igen magas az Arab-félszigeten. E hely lakosai, Magyarországra látogatva, döbbenten veszik észre, milyen alacsony a kitűnő magyar méz ára – gyakran és szívesen visznek haza belőle.

A félsziget legjobbnak tartott méze Boldog Arábiában – azaz a mai Jemenben – terem, és egy liter ára tízszerese az otthoni mézének. A hagyományos orvoslás sebfertőtlenítésre, csonttörések kezelésére, általános roborálószerként használta, és ezt a gyakorlatot a modern kutatások is alátámasztják. Persze az arab konyha is szívesen, bőkezűen alkalmazza különböző halwa-ák, azaz édességek készítésekor.

A szoptatás fontossága

Egy másik, igen fontos étkezési ajánlás a szoptatás fontosságára hívja fel a figyelmet. A szoptatást a gyermek kétéves koráig ajánlja a Korán, ám ha egy anya nem akar szoptatni, akkor fizetett dajka is megengedett. Ezen vers ellenére, a Perzsa-öböl egyik emírségében élve, rendszeresen arról értesülök a helyi médiából, hogy az anyáknak alig 10 százaléka szoptatja gyermekét, és hogy a tápszerek forgalmazói itt is – mint a világ sok más részén – átvették az anya szerepét. A dajkaság intézménye pedig a betegségtől való félelem okán ment ki a divatból.

Datolyafogyasztási kötelezettség

A gyümölcsök közül a Koránban a legtöbbet említett a datolya. Az Arab-félsziget lakói leginkább tejjel, joghurttal, kenyérrel fogyasztják – de vannak vidékek, ahol hallal és vajjal eszik.

Általában véve úgy tűnik, hogy a Perzsa-öbölben nagyon hisznek a datolyában – szívesen fogyasztják, sok jó tulajdonsággal ruházzák fel –, és a plázákban böjthó idején hatalmas plakátok hívják fel a figyelmet a vallásos ember datolyafogyasztási kötelezettségére. A datolyaárusok rengeteg fajta datolyát árulnak, amit az ínyencek meg is kóstolhatnak, mielőtt döntenének. E sorok írója leginkább a tuniszi krémes Pearl datolyát kedveli, mely egyedi csemege – ízére és állagára nézve nem is hasonlít a száraz, fojtós datolyákra.

Különösen ajánlják errefelé a datolyát terhes nőknek, mivel gazdag B6-vitaminban , folsavban, káliumban, vasban, magnéziumban. Úgy tartják, hogy erősíti a méhfal izmait, csökkenti a szülés alatti vérzést, serkenti a tejtermelést, és jó a szülés utáni depresszió megelőzésére is. Persze mindennek a hátterében a Korán egyik története áll, miszerint Jézus születése után az elerőtlenedett Mária, isteni sugallatra, megrázta a pálmát, mely alatt világra hozta fiát, és annak gyümölcséből fogyasztván, új erőre kapott.

A túl élénk gyerekre nyugtató hatással van a rendszeres datolyafogyasztás. Szerelmi serkentőként pedig fahéjjal és joghurttal keverve fogyasztják a tamr-t, azaz a szárított datolyát.

Allergia enyhítésére ugyancsak ajánlják cinktartalma miatt, valamint megfázáskor a főzetét köptetőszerként is alkalmazzák.

Süteményeket is készítenek belőle, csokiba mártva, minyonpapírban pedig bonbonként árulják, linzerszerű édességet, „maamult” töltenek vele. Ez utóbbi igen ízletes finomság, egy-egy reggeli vagy délutáni tea kitűnő kísérője. Az egyetlen baj vele, hogy darabja 120 kalóriát tartalmaz.

A szőlő kultuszától az alkoholig

A második leggyakrabban emlegetett gyümölcs a Koránban a szőlő. Kultusza korántsem akkora, mint a datolyáé, és a belőle készült alkoholos nedű a legtöbb muszlim országban tiltva van. Az emírségekben is csak drága hotelekben kapható, vagy külön e célra fenntartott helyen árulják. A Koránban egyébként a borra és a szerencsejátékokra vonatkozó előírás nem a tilalmak között szerepel, hanem egy másik részben – és nem tiltás, hanem inkább ajánlás: „Kerüljétek a bort és a szerencsejátékokat.” Arról azonban, hogy a kérdéses szó csak bort jelent-e, vagy általánosságban alkoholt és kábítószert, megoszlanak a vélemények.

Különböző nézetek léteznek. A szélsőségesek az alkoholt még külsőleg sem hajlandók használni. Ez azért hajmeresztő ideológia, mert éppen az iszlám fénykorában lett ismert az alkohol mint külső sebfertőtlenítő szer. A híres orvos, Al-Razi kb. ezer évvel ezelőtt forralt borban megmártott ruhadarabbal borogatta a hasi panaszokban szenvedőket. Ibn Sina és Al-Bucasis is használta a bort seblemosásra és különböző más gyógyító célokra. Ez annyira az arabokhoz és a muszlim gyógyítókhoz kötődik, hogy az „al-kohl”, azaz alkohol szó is az arabból terjedt el az egész világon.

Általánosságban véve – ha létezik is tiltott alkoholfogyasztás – az italozás szégyennek számít. Amit otthon, Magyarországon egy-egy pohárka bor mellett beszélnek meg, azt itt, az Arab-félszigeten egy-egy csésze fűszeres tea vagy kávé mellett mondják el.

A bor vagy alkohol kérdését az teszi igazán érdekessé, hogy a mennyországba jutott igaz emberek számára „borral és mézzel folyó patakokat” ígér a Korán.

Marha, birka, csirke, hal

Milyen élelmeket említ még a muszlim szentírás?
„A legtöbb jó dolog megengedett nektek”, mondja. A Korán élelmiszertiltásai korántsem olyan szigorúak, mint a Tóra tiltásai. Az elhullott, megfojtott, fejbe vert állaton kívül tilos még a disznóhús és a vér fogyasztása – és az olyan állatoké, melyek leölésekor nem istenhez, hanem valami bálványhoz imádkoztak.

Említi a Korán a halat és a tenger gyümölcseit, melyek friss hússal szolgálnak. A halászat még a szent hónapokban is megengedett, amikor a vadászat tilos.

A marha mint haszonállat leírása is nagyon érdekes: „...teremtette meg a marhákat, melyek melegségéből haszna van az embernek és élelem”. Azután: „A marháitokban lecke van számotokra.” Általában népszerű élelem a marhahús az Arab-félszigeten. És persze a birkahús és a csirke is.

Bár a Korán kifejezetten ajánlja a halfogyasztást, ez itt, az Arab-félszigeten mégsem olyan elterjedt. Ez amiatt is lehet, hogy régen a hal a szegények eledelének számított. Khamis Mubarrak, a 101 éves katari matuzsálem arról számolt be pár éve, hogy valaha mindennapi tápláléka volt a hal, a rizs, a datolya, a szárított lime. Ünnepeken evett csak csirkét vagy egyéb húsféleséget. Korántsem könnyű élete szerinte azért nyúlt oly hosszúra, mert sosem ivott cukros üdítőt, nem evett konzervet, sem fagyasztott élelmet. Ez volt a tanácsa is a fiatalabb nemzedékeknek.

Persze a hirtelen jött gazdagság teljesen megváltoztatta a lehetőségeket, így az étkezési szokásokat is. Az amerikai gyorsbüfék elárasztották az olajállamokat – a puritán életmód és étkezés ma már a múlté.

Katar, 2006. december

Alma Wad

Kapcsolódó cikkek:
A szerző egyéb cikkei:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com