A vizsgálatok szerint a nagy mennyiségű édesítőszer roncsolja az idegsejteket. Egész pontosan az alábbi közvetlen és közvetett kapcsolatokra világítottak rá a szerrel kapcsolatban:

• Gátolja az aminosavak anyagcseréjét.
• Károsan hat a fehérjék szerkezetére és anyagcseréjére.
• Hátrányosan befolyásolja a nukleinsavak működését.
• Károsítja az idegek működését.
• Felborítja a belső elválasztású mirigyek egyensúlyát.

Ráadásul az aszpartám lebomlásakor az idegek felmelegednek, ami az idegsejtek depolarizációjához vezet.

200 millió ember fogyasztja, 6000-féle termékben

A növekvő aggodalom ellenére sem az Európai Élelmezésbiztonsági Hivatal (EFSA), sem pedig az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Hivatal (FDA) nem változtatott az aszpartámmal kapcsolatos álláspontján, illetve a biztonságosnak tartott adagolási előíráson.

Az ismert amerikai orvos szakíró, dr. Mercola ugyancsak az aggódók táborát gyarapítja, hangsúlyozva, hogy az aszpartám méreg, ezért semmi keresnivalója a szervezetünkben! Még akkor sem, ha 200 millió ember fogyasztja világszerte, és megtalálható több mint 6000-féle termékben. A szódától és a rágógumitól kezdve,, desszerteken át a joghurtokig, sőt még néhány vitaminkészítményben és köhögés elleni cukorkában is fellelhető. Vagy például aszpartámot is fogyasztunk, ha diétás kólát iszunk.

De vajon tudjuk-e, hogy az aszpartám lebomlásakor három mérgező vagy veszélyes vegyi anyag keletkezik: aszpartámsav, fenilalanin és metanol (metilalkohol).

1. Aszpartámsav (az aszpartám 40%-a)

Az aszpartát ingerületátvivőként viselkedik az agyban. Ha túl sok aszpartát van jelen, az a megengedettnél több kalciumot enged be a sejtekbe, emiatt bizonyos neuronok elpusztulnak. A kalciumbeáramlás ugyanis szabad gyököket szabadít fel, a szabad gyökök pedig sejtpusztulást okoznak.

Ez az oka, hogy dr. Russel Blaylock úgy emlegeti az édesítőszereket, mint exitotoxinokat, vagyis olyan mérgeket, amelyek „halálba gerjesztik” a sejteket.

Az aszpartámsav elfogyasztásakor a vér aszpartát szintje jelentősen megemelkedik, ezzel együtt az agy bizonyos területein megnő az idegingerület-átvivők (neurotranszmitterek) száma is. Ez pedig lassan elkezdi az idegsejtek elpusztítását.

Lehet, hogy ezek a sejtjeink már most haldokolnak, de ezt nem fogjuk észrevenni előbb, csak akkor, ha már a 75%-uk elpusztult. Majd akkor, ha sclerosis multiplex betegséget, Parkinson- vagy Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nálunk.

Agysejtjeink károsodására utalhatnak még a következők:

• Memória és hallásgyengülés.
• Hormonális problémák.
• Epilepszia.
• AIDS.
• Agykárosodás.
• A neuroendokrin rendszer működési zavara.