A Holdhoz tartozó növények általános ismertető jegyei

Lelőhely: Források, partok, hegyek, mezők, erdők.
Külső: Idegenszerű, misztikus, bizarr.
Illat: Gyenge, elmosódó.
Íz: Íztelen vagy édeskés.
Érés: Váltakozó, de inkább gyors.
Gyűjtés: Éjszaka.
Gyógyhatások: hányinger kiváltása, kiválasztás erősítése, nyákoldás, enyhülés.

Miért kell kiemelten foglalkoznunk a Hold által jelzett energiákkal?

Manapság egyre többet hallunk a mellrákról, kampányok szólnak arról, hogy mindenki vizsgáltassa meg magát, hogy idejében fedezzük föl a kezdődő bajt stb. Arról azonban nem szól a fáma, mitől alakul ki, milyen energiák okozzák ezt a betegséget. Ezt a mulasztást próbáljuk pótolni azzal, hogy kicsit körbejárjuk ezt a problémakört.

A Hold jó kozmikus helyzetben a női princípiumból az anyaságot, az önzetlen szeretetet reprezentálja. Sajnos ez a típusú energia egyre kisebb megbecsülésnek örvend a nyugati világ hölgyeinek körében, helyette egyre inkább a Nap típusú energia, az önérvényesítés, a pozíciószerzés kerül előtérbe. Ezzel párhuzamosan (mivel világunk poláris) egyre több az elnőiesedő férfi. De ezt a jelenséget majd az Oroszlán jegynél tárgyaljuk.

Mikor kezdtük elnyomni magunkban ezeket az energiákat? Talán ott kezdődött a baj, amikor a kétkeresős családmodell vált szinte egyeduralkodóvá, mivel ezzel a modellel másodlagos tevékenységgé devalválódott a családról való gondoskodás, a gyermeknevelés. Manapság gyakori, hogy nőtársaink önérvényesítésében egyfajta kipipálható feladattá vált a gyermekvállalás, és a lányok otthon sem azt tanulják, hogy a gyermek – úgymond – egész életre szóló „projekt”. Gyakran az iskola elvégzése után vagy két fontos munka között, ha van rá idő, szülik meg gyermekeiket az anyák, és sokszor az apa marad otthon a gyermekkel.

Ezt a tendenciát erősítik a reklámok, amikor azt harsogják, hogy a lányos fiatalság látszatát mindenáron meg kell őrizni. Valahol a nagy rohanásban elveszett az érett nőiesség, a női bölcsesség becsülete. A Vénusz által képviselt energiák túldimenzionálása a Hold típusú energiák leértékelődését eredményezte, pedig ezzel a női életciklusok természetes menetébe próbálnak beleavatkozni.

Mindeddig úgy tűnhet, hogy ez a nők baja, de itt kell ismét felhívni a figyelmet világunk polaritására, mert önmagában semmi nem változhat anélkül, hogy változások egész sorozatát ne indítaná útjára. A férfi és női szerepek harmóniájának megbomlása a családok széthullásához és természetes módon a férfi identitás megingásához vezet. Talán el kellene gondolkodnunk azon, hogy nyelvünkben mikor és még inkább miért változott át az anyák áldott állapota – terhessé.