Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2021. okt. 26. (ke) – Dömötör,Amanda,Armand
Életmód

Mit tesznek velünk az adalékanyagok?

E-számok és a hiperaktív gyermekek

Riasztó eredményekkel zárult az a vizsgálat, amelynek eredményeit szeptemberben tettek közzé. A Southampton Egyetem kutatói kapcsolatot találtak a különböző élelmiszer-adalékanyagok, illetve a gyermekek körében egyre nagyobb számban tapasztalható hiperaktivitás között.

A vizsgált és különféle E-számokkal jelölt élelmiszer-színezékeket, valamint -tartósító adalékokat különböző édességekben, üdítőitalokban és feldolgozott ételekben alkalmazzák az Egyesült Királyságban.

Az élelmiszer-adalékanyagok ellenzői azzal érvelnek, hogy az élelmiszeripar egyre nagyobb mértékben alkalmaz ilyen anyagokat, és így tulajdonképpen egy hatalmas tudományos kísérlet tárgyává teszi a gyanútlan fogyasztókat.

A fogyasztók félrevezetésének hosszú története

A különböző adalékanyagok alkalmazása – amilyen az élesztő, a só, a sütőpor – már évtizedek óta részei az emberi táplálkozásnak. De sok ezer más, természetes vagy szintetikus forrásból származó adalékanyag létezik, amelyek mára teljesen általánossá váltak a nyugati táplálkozásban. Hogy valójában mi történik a testünkben és a lelkünkben, ha ilyen anyagok kerülnek a szervezetünkbe, azt csak most kezdjük feltérképezni.

Hosszú időre nyúlik vissza a különböző fűszerek és tartósító szerek használatának története az ételekben, abból a célból, hogy tovább eltarthatók és jobb ízűek legyenek. De ugyancsak hosszú história szól arról, hogy egyes adalékanyagokat a fogyasztók félrevezetése céljából tettek az élelmiszerekhez, hogy megváltoztassák az ízüket, vonzóbbá tegyék a színüket és elvegyék a romlott hús jellegzetes szagát. Például az Egyesült Államokban, mielőtt életbe lépett volna a szövetségi élelmiszer-biztonsági törvény, még a veszélyes nehézfémeket is rutinszerűen alkalmazták színező anyagként a gyermekeknek szánt különféle édességekben.

Ma már nehéz volna találni olyan feldolgozott élelmiszert a szupermarketek polcain vagy a gyorséttermek kínálatában, amelyben nincs számos kémiai adalékanyag. Természetesen a csomagolt élelmiszerek és gyorsételek gyártóinak haszna, termékeik sikere rendkívüli mértékben függ ezektől az adalékanyagoktól, hiszen fontos céljuk, hogy megakadályozzák ezeknek az élelmiszereknek az elromlását, és lehetővé tegyék a nagyobb távolságokra való szállításukat és egyforma kinézetüket. Ha bármilyen kutatás esetleg arra a következtetésre jutna, hogy ezek az élelmiszer-adalékanyagok veszélyeztetik az emberek egészségét, akkor egész iparágak profitja kerülne veszélybe. Ezzel magyarázható, hogy nagyon kevés hosszú távú tudományos kutatás, vizsgálat próbálta tisztázni ezeknek az anyagoknak a hatását. A megfelelő információ hiánya viszont egyértelműen az élelmiszeripar legbefolyásosabb köreinek a kezére játszik.

Az iparból átvándorolt az engedélyező hatósághoz

Az Egyesült Államokban szoros kapcsolat jött létre az élelmiszeripar és az annak működését szabályozó kormányhivatalok között. Néhány évvel ezelőtt az engedélyezés szempontjából kulcspozícióban lévő Élelmiszer- és Gyógyszerhivatal (FDA) vezetője nem más volt, mint az Élelmiszeripari Gyártók Szövetségének korábbi elnökhelyettese. Hasonló szoros kapcsolat áll fenn az élelmiszeripar és a kormányhivatalok között az Európai Unióban is. Ennek következtében sok száz olyan élelmiszer-adalékanyag létezik, amelynek az esetleges hosszú távú káros hatásait soha nem vizsgálták.

Az FDA hivatalos álláspontja szerint „az élelmiszer-adalékanyagok létfontosságú szerepet töltenek be a napjainkban kapható csodálatos és tápláló élelmiszerekben”. A hivatal hangsúlyozza: ezek az adalékanyagok teszik lehetővé, hogy minél kényelmesebb körülmények között fogyaszthassuk az ételeinket – anélkül, hogy szembesülnénk a mindennapi bevásárlás okozta kényelmetlenséggel.

Nagy feltűnést keltett nyugaton Eric Schlosser könyve, amely Gyorsételek nemzete: mit tesz a világgal az amerikai étrend címmel jelent meg. A folytatás, a következő könyv ugyancsak nagy port vert fel, ennek címe: Rágjuk meg ezt: mindarról, amit nem akarsz tudni a gyorsételekről. Nos, Eric Schlosser úgy véli, hogy „egy kicsivel kevesebb kényelem, és egy kicsivel több feldolgozatlan étel” – ez lenne a helyes irányzat az egészség megőrzéséhez.

Forrás és további információ: What's Added Takes Away: What We Don't Know About Food Additives and Why Our Governments Don't Care by Eric Schlosser, The Guardian, 2007. szeptember 6.
Healthy News Service
Southhampton University

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com