Ezzel szemben – írja Taisen Deshimaru – „az igazi forradalom befelé irányul”, és az egó föladását eredményezi. „Ez tudatunk forradalma, melyet a zen gyakorlása révén teremthetünk meg. Ennek gyümölcse a béke és a szabadság” – olvasható az Igazi zen előszavában. Ez a bölcsesség évezredeken keresztül a japán nép titkos kincse és erőforrása volt, ám Deshimaru mester, „az európai zen atyja és alapítója”, elhozta Európába a zen gyakorlatát, hogy a zen gyógyító erejét kiterjessze a világ többi népére is. A japán szerzetes másfél évtizedes párizsi tartózkodása során több mint száz dódzsót (zen meditációs központot) alapított, de missziójának fontos részét képezték tanításai és könyvei is. Egyik legjelentősebb műve az Igazi zen, mely a zen időtlen bölcsességét és gyakorlatát mutatja be az európai embereknek.

Túlmutat a racionalitáson

A zen szellemiségét nem érthetjük meg pusztán gondolkodás által, mivel az túlmutat a racionalitáson és a fogalmakon. A zen intuitív bölcsesség, mely „Deshimaru mester nyelvén, nem más, mint a zazen gyakorlása”.

A zazen a „za = ülni” + „zen = nyugalomba helyezni a tudatot” szavak összetételéből származik. A gyakorlás révén érthetjük meg a filozófiát. „Néhai mesterem, Nyózsó azt mondta, hogy amikor zazent gyakoroltok, feladjátok a testet és a tudatot. Ez egyedül az ülés révén lehetséges. Nem szükséges szútrákat recitálni, füstölőt gyújtani, leborulni, bűnbánatot tartani. Zazenben ülve közvetlen a Buddha szívének legmélyébe jutunk.” – írja a szerző.

Deshimaru mester könyvéből megismerhetjük a zazen gyakorlás titkait és módszerét, a megfelelő tudati hozzáállást, melynek központi fogalma a cél- és a tárgy-nélküliség. A zen nem különleges lelkiállapot; épp ellenkezőleg, a visszatérést jelenti a természetességhez, a nyugalomhoz, tudatunk normál állapotához.

A helyes testtartás hozzásegít a tudat elcsendesítéséhez

Zazenben a hangsúly a helyes testtartáson nyugszik (mely hozzásegít a tudat elcsendesítéséhez), így a megfelelő tartás és az ülés közben gyakran előforduló hibák ismertetésére Deshimaru kiemelt figyelmet fordít. „Amikor ülünk, szigorúan figyelnünk kell az ülés módját. A gerinc legyen nagyon egyenes, a térdek támaszkodjanak meg a földön. A testtartást erőteljesen fenn kell tartani, így tudatunk megtelik természetes erővel.” Deshimaru mester ismerteti a rendszeres gyakorlás pozitív élettani hatásait is, ám mindeközben figyelmeztet, hogy mindez csak „mellékhatás”, mert a zazent cél és érdek nélkül kell gyakorolnunk, hiszen „ha a jó egészség érdekében gyakorlunk zazent, az nem lesz eredményes.”

A könyv átfogó képet nyújt továbbá a tanító és a tanítvány – az európai hagyománytól némileg eltérő – viszonyáról, a kolostori életről, a keszáról, a kjószakuról (meditációs botról), a kóanokról, de a szótó és a rinzai iskolák (mára mindinkább elmosódó) különbségeiről is.

Ma már hozzáférhető szent iratok

Deshimaru életművének jelentős részét alkotják fordításai és kommentárjai. Szintén európai missziója részeként kezdte fordítani a múlt nagy mestereinek könyveit, ily módon a nyugati emberek számára is elérhetővé téve a több ezer évig számunkra hozzáférhetetlen szent iratokat. A kötet második része a japán buddhizmus XIII. században keletkezett szent könyvébe, Dógen mester Sóbógenzó című művébe enged bepillantást. Dógen mester a szótó iskola alapítója, akinek jegyzeteit tanítványai gyűjtötték egybe halála után.

Az iratokat – a hagyomány szerint – csak azok olvashatják, akik maguk is gyakorolják a zazent, feltehetően ez is hozzájárul ahhoz, hogy Taisen Deshimaru előtt nem ültették át európai nyelvekre. Deshimaru fordította franciára a 95 fejezetből álló mű három fő fejezetét, míg a többi fejezetnek összefoglalóját adta. A Sóbógenzó – Deshimaru szerint – nem csupán a zen szellemiség esszenciája, de a keleti gondolkodásmód megértésének alappillére is.

Maczkay Zsaklin

További információk az Igazi zen című könyvről és a Mandala-Véda más kiadványairól a kiadó honlapján.