A káposztafélékből készült ételek nem csak sokfélék, változatosak, hanem vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban is gazdagok, és étrendi szempontból is rendkívül hasznosnak minősülnek. Nem pusztán azért, mert a fejes-, a vörös-, a kelkáposzta, a karfiol, a karalábé, a brokkoli, a bimbós és a kínai kel szinte megszámlálhatatlan módon elkészíthető, így nehéz megunni azokat, hanem azért is, mert számtalan, a szervezet számára nagyon hasznos, sőt nélkülözhetetlen anyagot tartalmaznak. Közülük némelyik betegségmegelőző, egészségvédő hatású.

A közönséges káposztában például nagyon sok C- és K-vitamin halmozódik fel, de mellettük sok A- és E-vitamint, valamint kalciumot, folsavat és tiamint tartalmaznak. A népgyógyászat például gyomorfekély esetében a nyers káposztalevet kúraszerűen ajánlja fogyasztani. A káposzta emellett nagyon gazdag a rák megelőzésében szerepet játszó vegyületekben, különösen a vastagbélrák, az emlőrák és a petefészekrák kockázatát csökkenti.

Rákprevenció, sejtvédelem

A kelkáposzta rendkívül gazdag A-vitaminban és C-vitaminban, de jelentős mennyiségben tartalmaz kalciumot, folsavat és vasat is. A bimbóskelhez és a brokkolihoz hasonlóan a kelkáposztában is megtalálhatók azok a vegyületek, amelyek bizonyos védelmet nyújtanak egyes rákkeltő anyagokkal szemben. Kísérleti eredmények szerint e zöldségek rendszeres fogyasztása csökkenti a gyomor- és vastagbéldaganatok előfordulását. A kelkáposztában található speciális vegyületek serkentik a máj működését, valamint az ösztrogénhormon anyagcseréjét.

A karfiol általános sejtvédő hatású növény, ráadásul kiváló C-vitamin forrás, és kéntartalmú alkotórészei védelmet jelenthetnek a rák ellen. Éppen emiatt a kéntartalom miatt ne főzzük fedő alatt, így elkerülhetjük a főzés közben keletkező kellemetlen szagot, ami elronthatja a karfiol ízét.

A bimbóskel, bár a káposztafélék családjába tartozik, mégis egészen más, mint a rokonai. A diónyi káposztácskák magasra nőtt, félig fás száron teremnek, amelyeket ősszel, az első fagyok után célszerű leszedni, mert ha megcsípi őket a dér, még ízletesebbek. Enyhébb időjárásnál egész télen is kint maradhatnak a kertben. Ez az a főzelékféle, amely a hó alól is szüretelhető!

A bimbóskel tápértéke az összes káposztafélék között a legmagasabb: 7% szénhidrát- és 4,5% fehérjetartalma mellett C-vitaminból 100 grammot, vagyis az emberi test napi szükségletének másfélszeresét tartalmazza. Karotin, E-vitamin és 1,4 gramm élelmirost-tartalma – hasonlóan a többi zöldség- és főzelékfélékhez – a daganatos betegségek kockázatának csökkentésében játszik pozitív szerepet. A fentieken túl nem elhanyagolható a B₁-, B₂-, kálium- és vastartalma sem.

Karalábé, brokkoli: rost- és vitaminbomba

A karalábé is hasznos C-vitamin- és káliumforrás. A karalábé oldható rostjai csökkentik a vér koleszterinszintjét, oldhatatlan rostjai pedig székrekedés ellen hasznosak. A karalábéban található izotiocianátok a vastagbél- és a végbélrák ellen lehetnek hatásosak. A szintén benne lévő indolokról pedig azt tartják, hogy mérséklik a női nemi hormon hatását, és ezáltal az emlőrák kialakulásának kockázatát.

A brokkoli kitűnő C-vitamin-, folsav- és béta-karotin-forrás, így – sok más társával együtt – joggal foglal el méltó helyet a rákprevenciós étrendben. De ott a helye az indolszármazék-tartalmánál fogva is. Minél sötétebb zöld vagy mély kékeszöld a virágzata, annál több benne a C-vitamin és a béta-karotin. Kiemelendő mennyiségű továbbá a benne lévő tokoferol (E-vitamin), niacin, pantoténsav, B₁- és B₂-vitamin is.

Gondoljunk arra, hogy az ételkészítés során a vitaminok nagy része sérül, így a C-vitamin-veszteség pároláskor körülbelül 40%, fagyasztás során pedig 20-30%. A rákprevenciós étrendben betöltött szerepén kívül az energiaszegény brokkoli (100 g energiatartalma 24 kcal) jól alkalmazható a rostdús, fogyókúrás étrendben is. Arra viszont figyelni kell, hogy puffasztó hatása miatt epe- és bélbetegek diétájában nem alkalmazható.

(lóránth)