Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. nov. 28. (szo) – Stefánia
Nagyvilág

Továbbra is zöld jelzést kapnak az amalgámtömések Amerikában

Egy amerikai szövetségi bíróság áprilisban úgy döntött, hogy nem kényszerítheti az élelmiszereket és gyógyszereket felügyelő szakhatóságot (FDA) az amalgámtömésekkel kapcso­latos jelenlegi álláspontjának felülvizsgálatára, az ilyen tömések alkalmazásának megtiltására.

Ügyvédek egy csoportja sürgette a bíróságot, hogy tiltsa meg az amalgámtömések alkalmazását, és írja elő az FDA-nak, hogy minősítse kockázatosnak ezt a módszert, ugyanakkor kötelezze a hatóságot a szigorúbb szabályozás megalkotására – jelentették a hírügynökségek. A beadvány megfogalmazói szerint a higanygőz miatt az amalgámtömések egészségi kockázatot jelentenek mind a páciensekre, mind pedig a fogorvosi szakmában dolgozók számára, vagyis mindazokra, akik kapcsolatba kerülnek ezzel a tömőanyaggal.

A szövetségi bíróság végzése szerint az FDA-t bizonyos lépésekre fel lehet ugyan kérni, a bíróságnak azonban nincs lehetősége arra, hogy előírja a hivatal álláspontjának megváltoztatását.

Az amalgámtöméseket már bevezetésükkor, az 1800-as években meglehetősen ellentmondásosan fogadta a fogorvosi szakma. Kétségtelen, hogy a higany – bizonyos szint fölött – károsítja az agy és a vese működését, az FDA azonban évek óta kitart azon álláspontja mellett, hogy az amalgámtömések nem veszélyeztetik a fogorvoshoz forduló betegek egészségét, kivéve olyan ritka eseteket, amikor allergiás reakciókat váltanak ki.

Mint ismeretes, az amalgámtömések körülbelül 50%-ban higanyból állnak, emellett tartalmaznak még ezüstöt, rezet, cinket és ónt. Az amerikaiak tízmillióinak fogaiba kerülnek amalgámtömések minden évben, és ez a gyakorlat annak ellenére folytatódik, hogy egyre több orvos áll át a nem amalgámból álló, természetes színű tömésekre.

Eközben a szövetségi egészségügyi hatóságok folytatják tavaly megkezdett vizsgálatukat a tömések biztonságos voltáról.

A szerkesztő kiegészítése:

A WHO már 16 éve megkongatta a vészharangot

Ismeretes, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1991-ben felhívta a figyelmet az amalgámtömések okozta veszélyekre. Ennek nyomán több országban korlátozták vagy megtiltották az amalgámtömések alkalmazását. Részlet a WHO állásfoglalásából:

„...A fogászati amalgám nagy mennyiségű higanyt tartalmaz, ólommal, rézzel, cinkkel és ezüsttel, a gyerekfogászatban használt tömés 70%-a higany, 30%-a réz. Ezek a fogorvost, az asszisztenst és a beteget egyaránt károsítják.

Az általános populáció főleg a fogászati tömésekből fertőződik higannyal. A higany a tömésekből is kioldódik, mégpedig higanygőzként. Kimutatható az emberi boncolt szövetekben, továbbá vérmintából, vizeletből és plazmából. A higanygőz vagy a szervetlen higany főleg a vesékben rakódik le. Az állatkísérletekben a test mérgezettségének 50-90%-át teszik ki. A higanygőz belélegzése a legfőbb elemihigany-beviteli forrás. Ennek kb. 80%-át megtartja a szervezet.

A fogászatban bizonyított a higanygőzfertőzés. A fogászati rendelők levegőjének fertőzési szintjei: 4-30 mikrogramm/m3 átlagosan, egyes rendelőkben ez felmehet 150-170 mcg/m3-re is. A fogtömések eltávolításakor és készítésekor keletkező higanygőz-koncentráció 3-29 mcg/m3.

A klasszikus higanymérgezési tünetek 80 mikrogr/m3 feletti koncentrációnál jelennek meg (remegés, görcskészség, fehérje a vizeletben stb.)...”

Persze – WHO-állásfoglalás ide vagy oda – nemcsak az Egyesült államokban, hanem Magyarországon is még mindig rengeteg amalgámtömés kerül a fogakba. És mi a helyzet a világ más országaiban?

1997 óta svéd állampolgár fogát nem lehet amalgámmal ellátni. Az amalgámeltávolítások költségét a svéd betegbiztosító téríti.
Németországban 1996-tól gyerekeknek, terhes és szoptató anyáknak tilos amalgámtömést készíteni.
Ausztriában 2000 óta a lakosság fogaiba nem készíthető amalgámtömés.
Ausztráliában 1994-től a lakosság fogaiba nem készülhet amalgámtömés.

(Forrás: Dr. Csiszár Róbert cikke, Természetgyógyász Magazin, 2002. november)

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com