Néhány éve még azt sem tudtuk, mi is az a kivi. Az első ránézésre kevéssé vonzó külseje túlságosan egzotikusnak és „értelmetlennek” tűnik. Nem nekünk, hanem az oroszoknak... Negyven évvel ezelőtt az egyik európai vámterületen az ott dolgozók úgy megijedtek a „barna labdácskák” láttán, hogy kihívták a tűzszerészeket! Eleinte az üzletekben is előítélettel kezelték a furcsa gyümölcsöt, de a kezdeti szkepticizmus hamarosan eltűnt. Kiderült, hogy az érdes héj alatt fantasztikusan finom, kellemes és hasznos zöld hús rejtőzik pici magocskákkal, az íze pedig egyeseket egyszerre emlékeztet a banánra, a szamócára, a sárgadinnyére és az ananászra, másokat pedig az egres és a földieper házasítására.

Kínában született, Új-Zélandon nevelkedett

A kivi „fiatal” gyümölcs, mindössze 100 éve született. A múlt század elején Új-Zéland egyik polgára csomagot kapott Kínából ajándékba – majombarack magokat (más néven kínai egres vagy kínai Actinidia chinensis Planh – szőrös kivi). Magától értetődött, hogy csakis egy dekoratív növény lesz belőle, mivel hazájában a kivi kisméretű, festői kinézetű kúszócserje volt, elég kemény terméssel.

A megajándékozott elkezdte a növény nemesítését, ami 30 évig tartott! A vadon termő kínai kivi kicsiny terméséből a cserje a „vendégségben” 100 g-nál is nagyobb terméseket kezdett hozni, ráadásul feljavult ízűeket.

A kivit az új-zélandi termékeny talajon sokáig csak házak környékén és kertekben ültették. Ha nincs az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága, amely az egyik kikötői írnokot tevékenységének megváltoztatására, kivitermesztésre nem kényszeríti, akkor ki tudja, hogy mikor ismertük volna meg ezt a gyümölcsöt. Hiszen a kivi gazdasági szempontból is igen előnyös: növekedés közben igénytelen, gazdag termést hoz és hónapokig tárolható. Így ismerte meg a világ a kivit.

A madár tiszteletére keresztelték el

A gyümölcsnek Új-Zéland exportőrei adtak nevet a kivi nevű madár tiszteletére, mert a gyümölcs hasonlít erre a madárra, amely szárny nélküli és szürkésbarna tollak borítják. Új-Zélandon – amely a kivi szállítója világszerte – a termés „aratása” össznépi esemény a lakosság és a turisták számára, népünnepéllyel és színes tűzijátékkal végződik.

A kivi hasznos tulajdonságai egyedülállóak: a gyümölcs igen gazdag vitaminokban, különösen A-, B- és C-vitaminban, ásványi sókban, valamint csersavban és enzimekben, amelyek oldják a fehérjéket. Egy nap alatt egyetlen kivi a fedezi C-vitamin napi adagját, amely köztudottan az immunrendszert, a vérellátó rendszert erősíti, a növeli a szervezet ellenállását a különböző fertőzések ellen.

Ezenkívül a kivi sok magnéziumot tartalmaz, az ásványi sók közül pedig elsősorban káliumsókat és sejtfalépítő anyagot, amely elősegíti a koleszterin távozását a szervezetből, és normalizálja az emésztést. A magnézium és a C-vitamin kombinációja támogatja a szívműködést. A magnézium emellett szabályozza a sejtmegújulást, növeli a szervezet stresszel szembeni ellenálló képességét.

Kívül-belül kivi

A kivi hasznos tulajdonságai lehetővé teszik a szervezetben káros zsírok elégetését, ami megszabadítja a véredényeket a vérrögöktől, és így meghosszabbítja az életünket. A norvégok azt javasolják, hogy ételeinkhez minden nap használjunk 2-3 kivit, az ilyen diéta hatása már egy hónap múlva jelentkezik: ez idő alatt csökken a vérrögképződés kockázata, és csökken a vérben a káros zsírsavak szintje.

A kivi közelmúltban végzett vizsgálatai kimutatják, hogy ez a gyümölcs daganatellenes, antioxidáns hatású, valamint javítja a fizikai munkavégző képességet. Néhány országban a profi sportolók számára stimuláló és regeneráló szerként használják. Természetesen meg kell jegyezni, hogy a kivi nem csak étkezésre hasznos, hanem külső alkalmazásra is kitűnő, mert kiválóan tisztítja és vitaminokkal telíti a bőrünket.