Kedves olvasók! Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy másokkal is megosszam az orosz konyhaművészet rejtelmeit, többek között ennek a népnek a miénktől eltérő, sokszor egészségesebb étkezési szokásait és kultúráját. Tapasztalataim szerint a médiában sok helyen jelennek meg orosz receptek (mint például a scsí vagy a borscs), amelyek tartalmán igencsak meglepődöm, de szerintem ennek az lehet az oka, hogy mint nálunk is, tájanként ugyanazt az ételt eltérően készítik el. Gondoljanak csak például a halászlére – ugye milyen sokféleképpen főzik?

Más sorrend, más fogások

Előrebocsátom tehát, hogy én a férjem rokonságától és a moszkvai baráti köröm tagjaitól tanultam a volt Szovjetunió nemzetiségeinek receptjeit, 35 évvel ezelőtt. Ezek közül szeretnék megosztani Önökkel néhányat, és ha megnyeri tetszésüket, próbálják ki, izgatottan várom visszajelzésüket az elkészült étek fogadtatásáról családjukban, barátaik körében.

Elöljáróban annyit, hogy az orosz étkezések elengedhetetlen hozzátartozója a „nulladik” fogás, azaz az előétel. Ez többnyire valamilyen hideg előétel, főleg különféle saláták közül szeretnek választani. Ennek komoly szerepe van abban is, hogy „előhívja” az étvágyukat, azaz étvágygerjesztő hatású, előkészíti a gyomor működését a nehezebb első és második fogás befogadására és feldolgozására.

Az első fogás lehet hideg vagy meleg, gyümölcs vagy zöldség, vagy ami a legjellemzőbb, valamilyen húsleves alapon készült jellegzetesen szláv leves sok-sok zöldséggel. A második fogások általában hús- és halételek, nem ismerik a főzeléket vagy a magyar szószokat, azonban igen gazdag a raguféle ételek (szintén valamilyen zöldséggel készítve), a sültek vagy nyársonsültek sora.

A köret nem olyan egyhangú, mint nálunk, az egyik legfinomabb és legegészségesebb köretféle a hajdina. Vigyázni kell a fogyasztásával, mert bár nagyon ízletes és rengeteg vitamint és vasat tartalmaz, de igencsak tápláló (sőt, nagy mennyiségben kifejezetten roboráló és/vagy hizlaló). Külön érdekesség a magyar gyomor számára, hogy salátát vagy befőttet nem tálalnak a második fogáshoz, csak savanyúságot.

Desszertként nem csak süteményt esznek, sőt a süteményt általában délelőtt a tízórai, és délután, az uzsonna helyetti teázáskor fogyasztanak. A desszert tehát jellemzően cukrozott kefir vagy tejföl, illetve „kiszel” (liszttel készített savanykás gyümölcspép vagy gyümölcskocsonya), gyümölcslé vagy friss gyümölcs.

Hal minden mennyiségben

A halak fogyasztása a reggelitől a vacsoráig igen jelentős szerepet játszik. Főként tengeri halakat, kisebb mértékben folyami halakat esznek. A halat füstölve, pácolva (fűszeres olajban és/vagy ecetes pácban), sózottan, szárítva, főzve, sütve egyaránt szeretik. A halasnál a legapróbb szardíniától a legnagyobb vizáig mindenféle halat lehet kapni.