Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. szep. 22. (ke) – Móric
Életmód

Óraátállítás: tavasszal hátrányos,
ősszel jót tesz a biológiai óránknak

Október utolsó hétvégéje a hétalvók számára nagy örömet jelentett, hiszen az óraátállítás miatt az éjszaka egy órával tovább tartott, több idő jutott alvásra. A tavaszi és őszi óraátállítás azonban nagyobb mértékben megterheli a szervezetet, mint ahogy eddig gondolták.

2/1. oldal

A nyári időszámítás bevezetését Európa-szerte az energiával való takarékoskodással indokolták. Mindazonáltal az utóbbi időben kérdésessé vált, valóban célt érünk-e vele. Emellett kronobiológiai szempontból is felmerült a kérdés, hogyan viseli el az emberi szervezet hosszú távon az óra előre- és visszaállítását minden tavasszal és ősszel.

A fény mint biológiai óránk szabályozója

A nyári időszámítás bevezetését a kronobiológusok egy része üdvözölte, mondván: a fény biológiai óránk legfontosabb szabályozója. Az erősebb reggeli fény megkönnyíti a gyerekeknek az iskolába járást, a felnőtteknek a munkába menetelt, és segíti biológiai óránk jobb működését. Esténként sokhelyütt ki vagyunk téve a mesterséges fénynek, társadalmunkból elsősorban a nappali fény hiányzik – érvel Christian Cajochen, a Bázeli Egyetemi Klinika kronobiológia professzora. A kora reggeli fényinger kiválóan elősegíti biológiai óránk 24 órás ritmusának beállítódását – minél később ér bennünket a fény, annál inkább késni fog a belső óránk.

Az októberi óravisszaállítás egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot eredményez, és ez a legtöbb embernek kedvez. Fény nélküli körülmények között, az úgynevezett „bunkerkísérletekben” az emberek többsége 24 és fél órás ritmusban él, ennél fogva a biológiai ritmusokat „körülbelüli napok”-nak nevezik. A későn fekvő vagy bagoly típusú embereknél ez a ritmus akár 25-26 órára is kitolódhat, míg a korán kelő vagy pacsirta típusúaknál nappali fény hiányában 23 órás vagy annál rövidebb ritmus alakul ki. A tavaszi óraátállítás ez utóbbiaknál semmilyen nehézséget nem okoz, hiszen az egyszeri megrövidített nap megfelel természetes ritmusuknak. Mindazonáltal Európában az emberek többsége bagoly típusú, s nem pacsirta, ami abból is eredhet, hogy társadalmunk az estét természetes fénnyel meghosszabbítja és ezzel a biológiai órát folyamatosan hátrább állítja – véli a bázeli professzor.

Hosszú távú hatások

Egy Németországban végzett felmérés kimutatta: a németek 83%-ának saját bevallása szerint semmiféle problémát nem jelent az időeltolódáshoz történő alkalmazkodás. A megkérdezettek 55%-a azt mondta, hogy az óra átállítása nem befolyásolja alvási ritmusát, s csupán minden harmadik megkérdezettnek van szüksége egy-két napra ahhoz, hogy ismét csúcsformába lendüljön. A felmérésben részt vevők 17%-ánál viszont az átállás egészségügyi problémákat okoz.

Biológiai szemszögből nézve az óraátállítás az európai emberek számára mini jetlaget idéz elő, azaz egyfajta rossz közérzetet, jellegzetes tünetekkel – olyasmit, amit hosszú (repülő)út után érzünk, több időzónát átrepülve. A legtöbb testi funkció ingadozik a nappal és az éjszaka váltakozásának megfelelően. A vérnyomás, a testhőmérséklet és a szívritmus alacsonyabb értéket mutat éjszaka, mint nappal, miközben bizonyos hormonok (kortizol, tesztoszteron, katecholaminok) szintje a kora reggeli órákban megemelkedik. Az időeltolódás felborítja ezt a belső ritmust, ennek következtében fáradékonyság, étvágytalanság, alvászavarok és akár depressziós tünetek is kialakulhatnak. A kronobiológusok feltételezik, hogy a jetlaget 3 óra időeltolódásnál érzi meg az emberi szervezet. Természetesen vannak ennél érzékenyebben reagáló emberek, sőt olyanok is, akiknél az időeltolódás semmiféle panaszt nem okoz.

Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com