Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2022. szep. 30. (pé) – Jeromos,Médea
Mancsok, karmok

Az állatkínzástól az embervédelemig

Az elmúlt években megdöbbentő méreteket öltött a gyermekeket érő kutyaharapások körüli szenzációhajhászás a sajtó berkeiben. Sokat törtem a fejem, vajon dédszüleink idején, a tanyavilág acsarkodó kuvaszai mellett felcseperedőkről miért nem cikkeztek ennyit. Azon is töprengtem, állatvédelmi törvény ide vagy oda, sajnos nem lett kevesebb a napvilágra kerülő állatkínzásos esetek száma, sőt... Ebbéli gondolataimba mélyedve aztán beletoccsantam egy szép, nagy, illatos, barna kutyakakiba a járda kellős közepén. Újabb talány: hova tűnt Magyarországról az állattartás kultúrája? S volt-e ilyen egyáltalán?

A kérdések – mint állatorvost és szülőt – kíváncsivá tettek. Felkerekedtem a közeli általános iskolába, ahol magam is koptattam nyolc szép emlékű esztendőn át a padokat, és úgy döntöttem, beszélgetek a gyerekekkel, hátha közelebb kerülhetek a válaszokhoz. Tanulságos és néhol meglepő tapasztalatokat szereztem.

Állatvédelem, állatkínzások

„Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” (Mahatma Gandhi)

Az 1998-ban megszületett „állatvédelmi törvény” (1998/28. Az állatok kíméletéről és védelméről) az állatkínzást szabálysértésnek minősítette, vagyis legfeljebb 50 ezer forintos bírság volt kiszabható az elkövetőkre. Az ügyben az országgyűlési szavazást az a sikeres aláírásgyűjtési kampány „provokálta ki”, amelyet a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány kezdeményezett azt követően, hogy országos felháborodást váltott ki egy Fadd-domboriban történt kutyakínzás (egy szerencsétlen kutyát autó után kötve vonszoltak). 2004. áprilisban a BTK módosítása alapján az állatok kínzását bűncselekménnyé minősítették, amiért már letöltendő szabadságvesztés szabható ki.

Törvényben szabályozott módon tilos a gerinces állatok esetében az állatviadal tartása, szervezése, és ezzel a céllal állatok tenyésztése, forgalmazása, valamint az orvhalászat és orvvadászat. Állatviadalok szervezéséért három évig terjedő börtönbüntetés, az állatkínzásért pedig két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A jogszabály megfogalmazása szerint állatkínzást követ el az, aki gerinces állatot úgy bántalmaz, illetve úgy tart, hogy az az állat egészségének károsodásához vagy annak pusztulásához vezet. Az állatkínzás vétségét követi el az is, aki állattartóként háziasított emlősállatot vagy az ember közelében tartott veszélyes állatot elűz, elhagy vagy kitesz.

A 7-14 éves gyerekek gyakran a kihalás szélén álló fajok megőrzésével azonosítják elsőre az állatvédelem fogalmát. Az állatkínzások büntetését illetően csak a gyerekek fele gondolja, hogy LEHET börtönbüntetést adni Magyarországon, bár az igazságérzetük rendkívül fejlett ezen a téren (is). Ami talán a legszembetűnőbb volt, hogy a „mi számít állatkínzásnak” kérdésre minden egyes osztályban elsőként azt említették, hogy nem szabad autó után kötni a kutyát (nagy sajtó-, médiavisszhangja volt az ügynek!). Néhányan az aláírásgyűjtésre emlékeztek, de azt nem tudták, megszületett-e végül a törvény. Meglepően tájékozottak abban, hogy az állatvédelmi törvény érinti a kozmetikai műtétek kérdését és a kutyaviadalokat. Sok gyerek említi, hogy büntetésül megtiltaná az állattartást az állatkínzóknak.

Általában arra a kérdésre, hogy szerintük az állatok „elhagyását” mint állatvédelmi szempontot említi-e törvény, nem-mel felelnek.

Az alsósok (1. és 2. oszt.) gyakran kiemelik a vadászatot és halászatot mint állatkínzást.

Kulturált állatartás

Az állatvédelmi törvény új fogalmat definiál, a jó gazda gondosságát: emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

Fontos szempont, amelyet elsősorban a szülőknek kell(ene) mérlegelni, a faj- és fajtaválasztás felelőssége. Már-már közhely, hogy egy kisállat nem egy ünnepre, hanem egy életre szóló ajándék: felelősségre, következetességre nevelhet, de akár a család egyik jelentős konfliktusforrásává is válhat. Nem mindegy, hogy a család napi ritmusa, időbeosztása és életvitele mekkora teret enged egy új jövevény (családtag?!) érkezéséhez. Egy akváriumot egy-két hetente tisztítva folyamatosan gyönyörködhetünk úszó kedvenceinkben, de egy kiskutyát bizony a zuhogó esőben is le kell vinni sétálni. Kertbe és lakásba más-más fajtájú eb való, ahol pedig kisgyermek van a családban, ezt a szempontot elsők között kell figyelembe venni a választásnál.

Szerencsére egyre nagyobb figyelem övezi az utcán hagyott ürülék problémáját. Mi tagadás, a kutya utáni takarítás szempontjából mi, magyarok szégyellhetjük magunkat... Ezen változtatni kell! Az ürülék összeszedése nem elsősorban esztétikai, hanem közegészségügyi kérdés. A bélsár számtalan kórokozó átvitelében szerepet játszhat, ezeknek egy része az emberre is veszélyt jelenthet. Kiemelkedően fontos kérdés, amit nemcsak a gyerekek, hanem a kutya-, illetve macskatartó felnőttek jelentős része sem tud, az állat rendszeres (3 havonta végzett) féregtelenítése. A bélben élő paraziták súlyos fertőzések forrásai lehetnek, egyes fajaik akár az emberi szem belsejében is fejlődhetnek.

Ideje volna békét kötni kutyásoknak és az állatokat inkább messziről tisztelő tábornak. Ehhez igényes, kulturált, egymást tiszteletben tartó kutyatartókra volna szükség. A városi kutyatartás írott és íratlan szabályait a legtöbb „kutyás” megsérti. Hogyan várhatunk így toleranciát a másik oldaltól?

Arra a kérdésre, hogy miért kell összeszedni a kutyaürüléket, általában azt válaszolják, hogy mert

  1. belelépünk és gusztustalan
  2. büdös = levegő- és környezetszennyező(?)
  3. a rárepülő legyek terjesztik a betegségeket.

A fertőzések jelentőségét a gyerekek nehezen fogják fel. Az ürülék összeszedésének módszerét (kifordított zacskóval) kb. a gyerekek 30-60%-a ismeri (a nagyok inkább), sokan seprűt, lapátot használnának.

A 7-8. osztályosok szerint az ürülék összeszedése „ciki” és gusztustalan.

Megdöbbenve tapasztalom, hogy több 10-12 éves korú gyermek – elmondásuk szerint – egyedül sétáltat nagytestű kutyát. Sokan egyáltalán nem ismerik a kijelölt kutyafuttatók fogalmát. Még a veszettség elleni oltással kötelezően adott féreghajtó tabletta is szinte ismeretlen fogalom. Nincsenek tisztában a bélférgesség veszélyével, tüneteivel, kezelésével és a megelőzés céljából adott féreghajtó tabletta beadásának gyakoriságával sem. Megdöbbenti őket, hogy egyes féreglárvák az emberi szemben is megtelepedhetnek (pedig ez is többször szerepelt a tévében, akárcsak az állatkínzásos eset).

Állatról emberre terjedő betegségek, veszettség, balesetvédelem

A veszettség magyarországi előfordulása a kutyák éves kötelező védőoltása miatt szerencsére csak szórványosan fordul elő. Agresszíven támadó vagy megváltozott viselkedésű, ismeretlen oltási előzményű ebet (macskát, rókát is) mindig veszettségre gyanúsnak kell tekinteni. Fontos tudnunk, hogy a klinikai tünetekben megnyilvánuló veszettség – emberekben is – egyértelműen halához vezet. Éppen ezért a megelőzés és az esetleges harapás utáni azonnali oltás kiemelt fontosságú.

Alapszabályok a kutyával való viselkedésben:
Mindig kérdezd meg, meg szabad-e simogatni a kutyát, majd kezedet a kutya fejéhez képest alulról-oldalról szagoltasd meg vele. Ismerős kutyával se játssz durva játékot. Vedd komolyan a kutya figyelmeztetését (például ha morog). Sose zavarj evő vagy alvó kutyát, vagy olyat, amelynek kölykei vannak. Kerüld a gazdátlan kutyákat, messze kerüld a csapatosan kóborló ebeket, mert ezek támadása gyakorlatilag védhetetlen. Sose nyúlj két verekedő kutya közé (hátsó lábuknál vagy farkuknál fogva lehet őket szétszedni, vagy egy vödör víz jól jöhet). Általában azt harapja meg a kutya, aki fél (szag, bizonytalan mozgás), tehát aki fél, próbáljon meg úgy viselkedni a kutya közelében, mintha csak egy „másik ember mellett menne el”.

Teendők kutyatámadás esetén:
Maradj mozdulatlanul és csendben. Próbáld meg elterelni az eb figyelmét, például próbáld meg odaadni neki a tízóraidat. Ne fuss el, ne nézz az állat szemébe hosszasan. Ha a kutya megnyugszik, próbálj meg lassan, oldal irányban távolodni. Ha a kutya rád ugrik, tartsd maga elé, ami nálad van (táska, kabát stb.) vagy védd az arcod és a nyakad a kezeddel.

Általában osztályonként 2-10 gyerek jelentkezik, hogy fél a kutyáktól. Meglepődve tapasztaltam, hogy ezen félelmeknek csak KIS százalékában áll a háttérben korábbi rossz élmény (megijesztette vagy megharapta), sőt nagyon sok gyerek nem fél, annak ellenére, hogy korábban megharapta kutya. Feltűnő, hogy a kutyától félő gyermek szülei (egyik vagy mindkettő) szintén fél. A gyerekeknél is észrevehető, hogy a köztudatban rendületlenül létezik a pit bull, mint első számú közellenség mítosza, holott ezek a fajták nem emberre, hanem másik kutyára veszélyesek. Ez nem meglepő, hiszen viadalokra tenyésztették ki őket. Nagyon sokan említik, hogy nem szabad a kutya szemébe nézni egy támadásnál. Annál kevesebben tudják, hogy azért nem szabad elszaladni, mert a zsákmányszerző ösztönt keltjük fel a kutyában – a gyerekek azt mondják, „azért ne fussunk el, mert azt hiszi a kutya, hogy játszani akarunk vele.” Hovatovább, egyesek gyorsabbnak hiszik magukat egy futó kutyánál... Általában a nagyobb testű kutyáktól jobban félnek. Veszélyes fajtaként a dobermannt, bulldogot, pit bullt, rotweilert jelölik meg elsősorban.

A veszettséget általában baktérium eredetűnek vélik. A veszett kutyát kizárólag onnan lehet a gyermekek szerint felismerni, hogy „habzik a szája”. Általában tudják, hogy a szelíd róka veszélyes. A veszettség sokuk szerint gyógyítható.

Sokan említik veszélyes betegségként a bolhásságot és a macskanáthát, a veszettséget kb. a válaszadók fele említi, az igazán fontos betegségeket (ragadós száj- és körömfájás, lépfene, kergemarha-kór stb.) csak kevesen, inkább felsősök. Érdekes megfigyelésem, hogy a rákot több osztályban is fertőző betegségként említik a gyerekek. A házi kedvencek védőoltásának gyakoriságát (1 év) még az állattartók sem mindig ismerik.

Összefoglalás helyett

Töprenghetünk, amennyit csak akarunk, hogy miért is olyan a világ, amilyen. Mindaddig, amíg mi magunk nem teszünk valamit, változást ne várjunk. Meggyőződésem, hogy a hazai állattartási kultúra (ki)fejlődésének kulcsa a felnövekvő nemzedék szemléletmódjában van. A környezettudatos és egészséges életmódra nevelő oktatás minden eddiginél fontosabb követelmény. Nem várhatjuk azonban gyermekeinktől, hogy takarítsák össze a kutyaürüléket, ha a mi kezünkben nincs ott a zacskó.
Ne feledjük: a példa Embert szül.

Dr. Mészáros Patrícia
állatorvos
Tel.: (70) 221-9565, (30) 415-2700
E-mail: meszaros.patricia@natursziget.com

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com