A Texas Egyetem (Austin) kutatói szerint komoly aggodalomra ad okot a vírusfertőzés leküzdésének ez a stratégiája. Az antivirális gyógyszerek, amelyek azzal ölik el a vírusokat, hogy a nukleinsavaikat (a sejten belüli genetikai információhordozókat) gyors mutációra kényszerítik, egyes esetekben erősebbé, sőt virulensebbé (= növelik a fertőzőképességét) tehetik a vírusokat, mint amilyenek a gyógyszer használata előtt voltak.

A vírus önmagát növeli

A texasi kutatás azt kérdőjelezi meg, hogy a vírusokra alkalmazott „letális mutagenezis” (halálos kimenetelű mutációkeltés) úgy működik, ahogy elképzelték – mondja Jim Bull, az egyetem Sejt- és Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársa. Kérdés, hogy a megnövelt mutációarány, amelyet nem követ a vírus gyors eltűnése, a kezelést szolgálja-e, vagy inkább akadályozza a gyógyulást azzal, hogy előmozdítja a vírus evolúcióját.

A kutatók tesztelték a vírus evolúciós modelljét nagy mutációs ráta esetén. A jelenleg elfogadott modell azt jósolja, hogy a vírus nem lesz képes megbirkózni a nagy mutációs rátával és elpusztul. Jim Bullnak és munkatársainak új kutatása azonban azt bizonyította, hogy a modell hibás. A vírus valójában – a megnövelt mutációszám mellett – növeli saját életképességét.

Molekuláris szinten bizonyítékot találtak a kutatók arra, hogy a gyors mutációknak kétféle hatásuk lehet. Az egyik – az eddig elvárt hatás – az, hogy a gyors mutáció elpusztítja vagy legyengíti a vírust. A másik hatás az, hogy segíti a vírust az adaptációban (vagyis az alkalmazkodásban) és a szaporodásban.

A rosszból még rosszabb lehet

A kutatók nem vonják kétségbe, hogy az extrém nagy számú, gyors mutáció a vírus teljes pusztulásához vezet, de rámutatnak arra, hogy a vírusok gyors mutációra késztetése – ha a mutáció nem eléggé –, ellenálló „szupervírusokat” hozhat létre.

„A vírustámadás leállításának ezt a módját tovább kell vizsgálni, mert ki akarna egy rossz szituációt még rosszabbá tenni. Kutatni kell, hogy ezzel a megközelítési módszerrel mekkora a valószínűsége a szupervírus létrejöttének” – mondta a Genetics szakfolyóirat főszerkesztője. (A tanulmány ebben a folyóiratban jelent meg.)

(Forrás: Független.hu)