Amellett, hogy a biomassza használata nemcsak a mostanihoz hasonló földgáz-szállítási válságok elkerülését tenné lehetővé, még a világméretű felmelegedést is lassítaná. Hol tart ma a biomassza kutatás-fejlesztés Magyarországon?

Az EU-országok, de valójában az egész földrész fölgázimport-függősége – végső soron kiszolgáltatottsága -a fosszilis energiahordozókat tekintve rendkívül nagy. Ez a tény már önmagában is megköveteli az alternatív technológiák kutatását és az alkalmazások lehetőségeinek feltárását.

Szakemberek szerint Magyarország kevésbé lenne kiszolgáltatott, ha kormányzati szinten is szorgalmaznák az olyan megoldásokat, amelyek más energiaforrások felhasználásával (megújuló, biomassza) mérsékelik vagy helyettesítik a földgázhasználatot.

Szigetelés, de inkább biomassza

A fűtési célú földgáz-felhasználás kétféle módon is csökkenthető. Egyrészt az épületek korszerűsítésével, felújításával és újraszigetelésével csökkenthető a fűtési hőigény, másrészt a biomassza alapú fűtőművek létesítésével. Ez utóbbi a földgáz helyettesítésének egyik alternatív lehetősége.

A jelenlegi gázvita is sürgeti a bioenergetikai és biomassza-kutatások gyorsítását, hiszen a legfontosabb cél, hogy az elméleti eredményeket mielőbb megvalósíthassuk a gyakorlatban. Az alternatív megoldás alkalmazásával lehetővé válna a hasonló válságok hatásainak a csökkentése. Jó és követendő példa lehet a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola által folytatott kísérlet: az oktatási intézmény több tízezer hektáron termeszt energianövényeket, együttműködésben a többi között a Mátrai Erőmű Zrt.-vel.

Hogyan lassítja a felmelegedést?

A biomassza az emberiség legrégebben használt energiaforrása, a növényi és állati szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagok összefoglaló neve. Ma már a biomasszához sorolják a kommunális hulladékok szerves hányadát is – mondja dr. Dinya László, a gyöngyösi főiskola tudományos és kutatási rektorhelyettese.

A biomasszának nagy előnye, hogy folyamatosan keletkező, megújuló energiakészlet, továbbá, hogy az energianövények felhasználásakor keletkező szén-dioxidot a következő években a telepített növények fotoszintézissel beépítik magukba, így az a mennyiség kerül vissza a légtérbe, amelyet ezek a növények fejlődésük ideje alatt megkötöttek. Ekként a biomassza haszna nem csupán gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is óriási, hiszen lassíthatja a földgolyó felmelegedést.

Magyarországnak kiemelkedően jó természeti adottságai vannak az energianövények termesztését illetően, és a múlt évek kutatás-fejlesztési törekvései sikerrel zajlottak a Károly Róbert Főiskola koordinációjával. Az intézmény kitartó hálózatépítő munkával mintegy szocializációs küldetést is teljesít, a nagyvállalatokat és a termelőket egyaránt bevonja a munkába, így is népszerűsíti a környezettudatos gondolkodást – mondta a szakember.

(Forrás: Infovilág)