A középkorú férfiak körében az ajak és szájüregi daganatok okozta halálozás a múlt 30 év során 14-szeresére nőtt, miközben az idejében felismerve gyógyítható.

Összesen 188 személyt utaltak be alaposabb kivizsgálásra a szűrés után, 37 ajak-, 36 pofa-, 25 nyelv-, 27 szájfenék-, 28 szájpad-, 35 nyakrák gyanúja miatt. Jóindulatú elváltozást 1116-nál találtak, fehér folttal 1082 (ez lehet rákmegelőző állapot is), piros folttal 696-en akadtak fenn a szűrésen. Az orvosok átlagosan többet vállaltak, mint amennyit teljesíteni tudnak: a heti 26 helyett összességében nem egészen 20 vizsgálatot végeztek. A legbátrabbak az észak-alföldi doktorok voltak, heti több mint 50 vizsgálatot terveztek, ebből így is messze az átlag felett teljesítettek a 37 megvizsgálttal; a közép-magyarországi doktorok a heti 17-es vállalásukkal nem voltak ugyan túl merészek, de ettől végül csak kicsit maradtak el.

Könnyű és egyszerű a korai felismerés

Június 19-éig összesen 46 ezer szűrésről jött adat 204 adatszolgáltató, alapellátásban dolgozó orvostól, interneten keresztül. Ez az első eredménye annak a modellprogramnak, amit az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) indított az ajak- és szájüregi daganatok szűrésére.

Drámaian magas Magyarországon ugyanis az ezen ráktípus által okozott halálozás: 2005-ben 3895 új bejelentett ajak- és szájüregi rák volt, ebből 3011 férfi. A diagnózissal 1567-en haltak meg, közülük 1298 férfi volt.

Még súlyosabb a helyzet, ha meggondoljuk, hogy az esetek zömében olyan daganatokról van szó, amelyek még a rosszindulatú betegség kifejlődését megelőző állapotban is könnyen felismerhetők. Jó részüket maga a beteg is idejében észreveheti! A korán felfedezett és kezelésbe vett 5 ajak- és szájüregi rákból 4 meggyógyítható, ennek ellenére a páciensek jó része már előrehaladott stádiumban megy orvoshoz. Ez az egyik legmegdöbbentőbb daganatos halálok.

220 orvos, online adatközlés

A példásan egészséges fogsor és fogíny a rendszeres szájápolás eredménye. Éppen ezért kezdődött alkalomszerű kísérleti program a szűrésükre. (Alkalomszerűnek nevezzük az olyan szűrővizsgálatokat, amikor az orvos-beteg találkozást a beteg kezdeményezi valamilyen panasz miatt, de a vizsgálat nemcsak a panaszok okát nézi, hanem ezt az alkalmat kihasználva más vizsgálatok is történnek.)

Az eddig egyedülálló kezdeményezésbe 220 doktort – háziorvost, fogorvost, illetve foglalkozás-egészségügyi orvost – vontak be a szervezők. Az OEFI kezdeményezésének az a célja, hogy elterjessze a szájüregi rákok rizikócsoportjába tartozó, elsősorban 40 év feletti férfiak és nők rendszeres, évenkénti szájüregi szűrővizsgálatát – különös tekintettel a dohányzó és rendszeresen alkoholt fogyasztó férfiakra. Ehhez pedig hozzáférhető regisztrációt és adatnyilvántartást is indít, hogy folyamatosan monitorozhassák a rendszert és a kiszűrt betegeket nyomon követhessék.

Megelőzzük az ukránokat, lengyeleket, letteket

Az ajak- és szájüregi daganatok korai felismerési módszertanának e-tanulása és a szűrési protokoll alkalmazása, valamint a szűrési adatok online közlése a meghívásos pályázat résztvevőinél a számítógéppark fejlesztését is segítette. Az interaktív számítógépes kapcsolat az alapellátó orvos és az ÁNTSZ szűrési koordinátorai között új lehetőséget ad a prevenció módszertanának fejlesztésére. Az alapellátásban történt felismerés után a betegeket szakellátó helyekre utalják, betegségük alakulását nyomon követik.

A kezdeményezés más szempontból is figyelemfelkeltő: nálunk rosszabb szájhigiénével csak az ukránok, a lengyelek és a lettek „dicsekedhetnek”. A magyar lakosság 7-8 százaléka – önbevallása szerint – soha vagy csak alkalmanként mos fogat. Az emberek ötöde naponta csak egyszer, a fele pedig kétszer vesz a kezébe fogkefét, többségük fogorvoshoz pedig csak akkor jár, ha már otthon csillapíthatatlan fájdalmak gyötrik. Az egyszerű háziorvosi vizitnél sem igen jut eszébe senkinek, hogy kinyissa a száját és kérje orvosát: nézzen bele.

(Forrás: Infovilág, szerk.: Kulcsár László)