A rossz lehelet gyakran jelentkezik a xerostomia, vagyis a szájszárazság egyik tüneteként. A betegség további ismertetőjelei. sűrű nyál érzete, a száj sarkában begyulladt vagy megrepedezett bőr, valamint a beszéd és a nyelés nehézkessé válása, az ízérzékelés megváltozása, erősebb fogkőképződés, fogszuvasodás és ínybetegségek.

A szájszárazság okozója sokszor gyógyszer

Olykor szinte mindenki tapasztalja, hogy száraz a szája. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha stressz ér valakit. Orvosi segítségre van azonban szükség, ha a probléma gyakorivá vagy állandóvá válik. Dr. Joseph Mercola, neves amerikai orvos szakíró szerint a száraz száj és a rossz lehelet kellemetlen együttesét tovább erősíti a gyógyszerszedés. A legtöbb említett tünetet és a szájszárazságot ugyanis túlnyomórészt gyógyszeres kezelések okozzák, amelyek általában az idősebb emberek körében jellemzőek.
Egy 2000-ben készült tanulmány már 600 olyan orvosságot említ, amely valamilyen hatással a nyálmirigyekre is. Bármi az igazság, a mellékhatásokat okozó gyógyszerek száma ijesztően magas. Ezek körébe tartoznak például a vizelet-visszatartási problémákra, allergiás tünetekre, magas vérnyomásra, hasmenésre és a Parkinson -kór kezelésére felírt gyógyszerek, a nyugtatók, vizelethajtók, antihisztaminok. Ide sorolható emellett még több, recept nélkül kapható készítmény is. Szájszárazságot okozhat továbbá a rákos megbetegedések kezelése – a kemoterápia és a sugárkezelés –, az idegsérülés a fej és a nyak tájékán, a Sjögren-szindróma (aránylag gyakori, minden 100. embert érintő betegség, amelyben autoantitestek termelődnek a könny- és nyálmirigyek ellen, és folyamatos gyulladást tartanak fenn), a hormonrendszer működési zavarai, az Alzheimer-kór, szélütés (stroke), valamint a szorongás és a depresszió. (Egy korábbi kutatás eredményeként kiderült, hogy a klonidin tartalmú, magas vérnyomás elleni gyógyszer, amelyet a figyelemhiányos hiperaktív gyerekek kezelésében is alkalmaznak, patkányokon tesztelve 84%-kal több fogszuvasodást okozott.)

Védtelen fogak

A xerostomiát tehát elsősorban nem önálló betegségként, hanem a felírt és vény nélkül kapható gyógyszerek mellékhatásaként lehet értelmezni, de tünete lehet bizonyos fizikai megbetegedéseknek is. A felsorolt megbetegedések és kezelések mellett a szájszárazság táplálkozási problémákat is jelezhet. Mercola arra is felhívja a figyelmet, hogy különbséget kell tenni a xerostomia és a halitosis, vagyis a rossz lehelet között. Az utóbbit gyomortájéki vagy felső légúti megbetegedések, a nyálban, a nyelven, a fogkőben található kórokozók miatt keletkezett betegségek okozhatják.
Habár sokak számára felesleges aggodalomnak tűnhet ezzel foglalkozni, a kellemetlen élethelyzetek kialakulása mellett a szájszárazság a fogszuvasodás esélyét is megnöveli, ami a későbbiekben komoly hatással lehet az egészségünkre. A nyál rengetegfontos feladatot lát el, ezek egyike, hogy védje és javítsa a fogak állapotát, felkészítse a baktériumok és a különböző ételek folyamatos támadásai ellen. Megfelelő mennyiségű nyál hiányában a fogak védtelenné válnak.
A xerostomia afták (a szájnyálkahártya fekélyszerű elváltozása) kialakulásához, a torok vagy a száj gombás fertőzéséhez is vezethet, és mivel hatással van az étkezési szokásokra, a beszédre, az ízérzékelésre, a műfogsor használatára, könnyen ronthat az életminőségen is.

Mi segíthet szájszárazság esetén?

Ha a fentiekhez hasonló jellegű problémát észlelünk, haladéktalanul keressük fel háziorvosunk vagy fogorvosunkat. A gyógyszer okozta szájszárazságon segíthet, ha az orvos módosít a gyógyszeres kezelésen, illetve nyáltermelést fokozó készítményeket írhat fel. Ügyeljünk emellett a szájhigiénére, az otthoni rendszeres fogápolás és a fogorvosi ellenőrzés egyaránt elengedhetetlen.
A dohányzás, az alkohol (italokban és szájvízben egyaránt!), a koffein tartalmú italok, a horkolás és a nyitott szájjal való levegővétel tovább súlyosbíthatja a szájszárazságot. Ezeket tehát kerülni kell. A szájon át való lélegzés elhagyására tudatosan figyeljünk, áttérve az orron át történő levegővételre. A horkolás megszüntetése már nehezebb, de segíthet háton alvás helyett az oldalt fekvő testhelyzet, az ágy fejrészének felemelése, torok- és nyelvgyakorlatok végzése, a túlsúly megszüntetése, párologtató használata, valamint a tej, az alkohol és a lefekvés előtt fogyasztott nehéz ételek kerülése.
Vannak emellett bizonyos módszerek, amelyek fokozzák a nyál termelődését és segítik az áramlását. Kortyolgassunk gyakran vizet, használhatunk recept nélkül kapható nyálpótló készítményeket (általában víz és glicerin keveréke), emellett sokszor hasznos segít a hálószobában elhelyezett párologtató is. Rágjunk cukormentes rágógumit vagy cukorkát, de kerüljük a citrom ízesítésűt, mert az savassá teszi a nyálat, tehát inkább a fog szuvasodásához, mint a szájszárazság javulásához vezet.

Só és sütőpor

Szájszárazság esetén nagyobb figyelmet kell fordítani a fogak ápolására is. Ajánlott minden étkezés, édességek fogyasztása után és lefekvés előtt is extra puha fogkefével fogat mosni. A közhiedelemmel ellentétben ne használjunk fluorid tartalmú fogkrémet, mert a fluoridnak számos egészségügyi kockázata van. Mossunk fogat feldolgozatlan természetes só (mint például a magashegyi sók) és sütőpor 1:1-es arányú keverékével, ez gyógyító hatású, emellett hihetetlenül tisztának érezzük majd a fogainkat. A szájzuhany használata is jó hatással van az ínyre. Ha a fogmosás fájdalommal jár, előbb meleg vízben puhítsuk meg a fogkefe sörtéit. Érdemes emellett mindennap óvatosan fogselyemmel is megtisztítani a fogainkat.
Bár a megfelelő szájhigiénia fenntartása nagyon fontos a szájszárazság elleni küzdelemben, nem felejtsük el, hogy a túl erősen és túl sokáig tartó fogmosás több bajt okozhat, mint hasznot. Az erőteljes tisztítás károsítja a fogzománcot és az ínyt. Az ideális időtartam 2 perc. Kutatások bizonyítják, hogy akik ennél tovább és nagy erővel mosnak fogat, nem távolítanak el több fogkövet a fogaikról.
Nem szabad lebecsülni az olyan diéták hatékonyságát, amelyek a szájszárazság enyhítésére hivatottak. Először is jót tesz, ha úgy készítjük el az ételt, hogy az könnyen lenyelhető, omlós legyen. Szervezetünk biokémiájának, táplálkozási szokásainknak megfelelő ételeket együnk, és napi táplálékunk legalább egyharmada nyers ételekből álljon. Kerülendő a készétel, a cukor, a finomliszt, a mesterséges ízesítők, színezők és édesítők. Fogyasszunk sok erjesztett ételt (például kefirt) és szabadföldi zöldségeket. Figyeljünk a megfelelő mennyiségű állati eredetű egészséges zsírsavak (ómega-3) bevitelére is, és csökkentsük növényi olajokban található, egészségtelen ómega-6 zsírsavak mennyiségét.

(Forrás: How to Lick Bad Breath and Dry Mouth, angolból fordította: Németh Boglárka)