Talán önre is tört már olyan hirtelen intenzív vizelési inger, hogy attól félt, nem éri el időben a mosdót. Ne szépítsük: a hiperaktív hólyag, amely – bár az uraknak is okozhat gondot –, elsősorban a nőkre jellemző, komolyan ronthatja az életminőséget. Különösen akkor, ha nem fordulunk időben szakemberhez...

Sokan szégyellik, titkolják

Magyarországon mintegy félmillió hölgy küszködik vizelet-visszatartási zavarokkal. Bár az inkontinencia nemcsak az idősek betegsége, a hólyagtúlműködés gyakorisága a korral emelkedik. Sok nő ezt az idősödés természetes velejárójának tartja, emiatt és szemérmessége miatt meg sem említi orvosának. Szégyelli, titkolja, leplezi, házi praktikákkal, bulvárlapokban olvasott legújabb csodákkal kísérletezik. Így aztán csak a betegségben szenvedőknek kevesebb, mint 10%-át kezelik. A gyógyászati segédeszköznek minősülő higiéniás betétek forgalma jelentős, de – hétköznapi tevékenységei közepette – korlátok közé szorítja használóját.

A vizelet-visszatartási zavarok és a hólyagtúlműködés azonban eredményesen kezelhető akár gyógyszerrel, műtéttel, konzervatív terápiával vagy természetes módszerekkel. Dr. Hamvas Antal, a Kontinencia Társaság elnöke szerint a kezeltek 5-10%-ának esetében szükséges az operáció, a többieknél hatásos a konzervatív terápia (testsúlycsökkenés, mozgás), a gátizomtorna és a gyógyszer.

Intimtorna, műtét

Az intimtornára – ahogyan Török Miklós szülész-nőgyógyász professzor hangsúlyozta, azért van szükség, mert a megnyúlt, hiányzó kötőszövetet az izom képes pótolni. Schwarzeneggert hozta fel példaként, akinek karizmain kiválóan látszik, hogyan építhető az izom.

Tápainé Bajnai Márta gyógytornász ismertette, bemutatta azt a gátizom tornát, amelyet minden esetben a vagina izmainak vizsgálata előz meg, hiszen az izmok állapota – gyenge vagy erős volta – határozza meg a torna erősségét is.

Ahogyan az egyik idős hölgy elmondta, a műtét sajnos nem mindig sikeres. Pontosabban sikeres, de a hatása nem tart örökké. Ő 10 évet tudott vizeletcsepegés nélkül tölteni, most ismét inkontinens és pelenkát hord. Dr Hamvas Antal igen plasztikus példával illusztrálta, mi történik ilyenkor. A megnyúlt szövetet hiába „stoppolják” össze, egy idő után az anyag a varrás mentén kiszakad. Török Miklós a testbarát anyagok betoldásának lehetőségét hangsúlyozta, azaz a szalagműtétek – a tudomány fejlődésének hála – sokkal korszerűbbek és eredményesebbek, mint néhány évvel ezelőtt.

Megszűnt a támogatás, sokan nem tudják megvenni a segédeszközt

Dr. Majoros Attila urológus beszélt a stressz, valamint a késztetéses inkontinencia közötti különbségről. A stressz inkontinencia persze nem azonos Sellye János stressz-fogalmával, sokkal inkább a mérnöki értelemben használt nyomást, feszülést értjük rajta: a hasűri nyomás, a tüsszentés, nevetés hatására csöppen el a vizelet. A késztetéses inkontinencia esetében olyan erős vizelési inger törhet ránk, hogy nemcsak attól félünk, nem érjük el, hanem valóban nem érjük el az illemhelyet.

A hiperaktív hólyag sikeresen kezelhető gyógyszerrel, annyira sikeresen, hogy a betegek egy része még a kellemetlen pelenkától is megválhat a kezelés hatására. Más kérdés, hogy az OEP még mindig nem a legkorszerűbb gyógyszert támogatja a legjobban, hanem azokat, amelyek kellemetlen mellékhatásokat (szájszárazság, székrekedés) okoznak.

Sok idős beteg panaszkodott arra, hogy az OEP megszüntette a betétek, pelenkák támogatását, ami az idős, nyugdíjas, főként egyedülálló betegek számára jelent elviselhetetlen terhet, hiszen sokszor 10 000 forintot is kell költeniük a pelenkára. Az egészségnap egyik tanulsága: őszintén, nyíltan is lehet beszélgetni az inkontinenciáról. A másik: aki beteg, ne szégyellje, forduljon orvoshoz, hiszen a háziorvos, az urológus, a szülész-nőgyógyász vagy a gyógytornász tud segíteni.

b. k.