Kereső



Kiemelt partnerek

 

Felhívás

Hirdetésszervezőt keresünk, jutalé­kos rendszerben, magas jutalék­kal.
Jelentkezés szakmai önéletrajzzal.
2020. aug. 9. (va) – Emőd
Egész-ség

Ha már nagyon fázunk

Teendők fagyás, kihűlés ellen

Az idén aztán nem panaszkodhatunk, hogy enyhe telünk van! A hideggel szemben a szervezet kétféle módon védekezik: csökken a perifériás vérkeringés, az izmok remegni kezdenek (vacogunk). Emellett létezik néhány trükk is, amelyekkel segíthetünk magunkon a zimankós téli napokon.

3/1. oldal

Az ember a leghidegebb napokat is képes elviselni kellően meleg öltözet nélkül, ezt bizonyítja legalábbis a holland Wim Hof és a magyar Schirilla György és fia példája. Az előbbi 2007 januárjában mezítláb, egy szál rövidnadrágban futotta le a félmaratont a sarkkörön túl. A talaj hőmérséklete éppen akkor -35°C volt, és ő futás közben még csak meg sem fázott. A holland férfi valószínűleg nemcsak azért bírta olyan jól a futást, mert éveken át célzatosan edzett a hidegben, hanem azért is, mert a lábán vastag, szigetelő szaruréteg alakult ki, éppen úgy, mint a mezítláb járó természeti népeknél – vélekedik Dieter Conrad, a Német Háziorvosok Szövetségének elnöke.

Miért „fájnak” hidegben a végtagjaink?

Az átlagembereket viszont meglehetősen megviselheti a hideg, sőt még fájdalmat is okozhat. A fagy csípi az orrunkat, a kezünket és a lábunkat. „Ez valójában a szervezet védekező mechanizmusa, hogy figyelmeztessen bennünket a hidegre, hiszen a nagy hideg maradandó károsodást okozhat a szövetekben – ismerteti a jelenség hátterét Katharina Zimmermann.

A pszichológusnő és kutatócsapata vizsgálataik során kimutatták, hogy a bőr bizonyos idegvégződései, nevezetesen azok, amelyek fájdalomjelzéseket küldenek az agyba, sokkal kevésbé érzékenyek a hidegre, mint mások. Az idegvégződések a hideg hatására egyre lassabban és lassabban működnek, míg szó szerint be nem fagynak. Ám egy speciális fehérjének, a Nav.1.8 nátriumcsatornának köszönhetően, amely csak a fájdalomra érzékeny idegvégződésekben van jelen, megmarad a hideg kiváltotta fájdalom érzékelése – még akkor is, ha a dermesztő hidegben más idegek már alig működnek. Az ujjaink ugyan megdermednek, alig bírjuk megmozdítani őket, de mégiscsak fájnak.

A nők hamarabb kezdenek fázni

A szervezet e jól kifundált védőmechanizmusát illetően nincs különbség a két nem képviselői között. Ennek ellenére azt tapasztalhatjuk, hogy a nők mintha fázósabbak lennének. Ez a megállapítás nem teljesen helytálló, szögezi le Dieter Conrad. Fázósság tekintetében nagy szerepet játszik a szervezetben a zsírszövet aránya.

A nők többnyire karcsúbbak a férfiaknál, ennél fogva vékonyabb a bőr alatti zsírszövetük, és így rosszabb a hideg elleni ”szigetelésük„. Röviden szólva: a zsír megvédhet a hidegtől. Másfelől viszont a férfiak általában nagyobb izomtömeggel rendelkeznek, ami szintén melegítő tényező, egészíti ki az elmondottakat Katharina Zimmermann. Az izmok ugyanis még nyugodt állapotban is több meleget termelnek, mint más szövet.

Ahhoz, hogy a szervezet optimális ellátása biztosított legyen, hogy a létfontosságú szervek – a szív, a tüdő, a vesék és a máj – optimálisan működhessenek, kb. 37°C-fokos hőmérsékletre van szükségük. Csak ezen, az úgynevezett maghőmérsékleten tudnak végbemenni bizonyos folyamatok, az alapvető testfunkciók. A bőrben, de még a különböző szervekben is megtalálható érzőidegek folyamatosan küldik az agyba az észlelt hőmérsékleteket. Ha hideget jeleznek, a test azonnal egy olyan programmal válaszol, amely a maghőmérséklet fenntartására hivatott.

Hozzászólás a cikkhez

A cikkhez csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztrációhoz kattintson ide!


Natúrsziget címkefelhő

Teljes címkefelhő | Mire jó ez?
old.natursziget.com