A sebészetben gyökeres változásokat hozott az úgynevezett laparoszkópiás eljárás, amelynél nincs szükség a test műtéti felnyitására, mert speciális műszerekkel, három apró bemetszésen át végzik el az operációt. A módszer rendkívüli előnye, hogy a beteg a hagyományos műtétekhez képest sokkal hamarabb gyógyul, kevesebb a műtéti szövődmény, olcsóbb az ápolási költség, és a beteg a műtét után hamar visszatérhet a munkába. A laparoszkópiás műtéti technikánál is újabb és ígéretesebb az úgynevezett kulcslyuksebészet, a hegnélküli beavatkozás, amelynek nagy jövőt jósolnak a sebészek. Wéber György professzortól, a PTEÁOK (Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar) Sebészeti és Oktató Klinikájának igazgatójától az új műtéti technikáról érdeklődtünk. Elmondta, hogy szerinte a jövő a minimális vágásokat igénylő sebészeté, vagyis tovább folytatódik a laparoszkópiás eljárások bevezetésével megkezdett irány. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a sebészek a szakma egyre szélesebb területein alkalmazzák majd sikerrel ezt a technikát. Feltehető, hogy legalább ekkora szakmai térhódítás vár a napjainkban inkább még csak kísérletként alkalmazott hegnélküli, vagyis kulcslyuksebészetre, a NOTES-ra (Natural Orifice Translumenal Endoscopic Surgery). Az eljárás a természetes testnyílásokon (garat, húgycső, hüvely, végbél) keresztül, vágás nélkül operál bizonyos szerveket.

Ambuláns műtét fájdalom nélkül

Noha az ötlet kezdetben kissé bizarrnak tűnt, ma már egyre több klinikai adat szól az eljárás mellett. A hagyományos sebészeti beavatkozásokkal szemben a laparoszkópos sebészet költségei magasabbak voltak, ezért a gazdasági keretek közé szorított intézmények olykor idegenkedtek tőle, ezzel szemben a NOTES-technológia előreláthatólag valamivel olcsóbb eljárás lesz.

Európában eddig többnyire állatkísérletek zajlottak, de már néhány humán műtétet is elvégeztek. Az Egyesült Államokban eddig körülbelül tíz műtétet végeztek ilyen eljárással. Dél-Amerika klinikái élen járnak a „kulcslyukas” eljárás bevezetésében, nagy tömegen (3-400 fő) végzett klinikai esettanulmányok eredményei bizonyítják a NOTES rendkívüli sikerét. Élen járnak például a vaginán keresztül történő epehólyag eltávolításban.

A hüvelyi úton végzett műtétek tradíciója nem új keletű. Nőgyógyászok például már száz évvel ezelőtt is távolítottak el így méhet. Közel hatvan éve pedig – szintén egy nőgyógyász – vakbelet távolított el ilyen módon. A dél-amerikai sebészek egyértelmű, pozitív eredményekről nyilatkoznak. A beteg semmilyen fájdalmat nem érez, és a beavatkozások egy részét ambuláns ellátásban is el lehet végezni. A NOTES-technika kutatásával foglalkozó, főleg az azt ellenző tudósok közül sokan feltették a kérdést: a vaginán keresztül végrehajtott műtétnek vajon milyen következményei lehetnek majd a beteg későbbi szexuális életére? Ezt a fontos „részletet” még mindenképpen tisztázni kell...

Hamarosan Pécsett is?

A sebészek sokféle lehetőséget kipróbáltak már, és egyre szélesebb körben kísérleteznek az új műtéti technika alkalmazhatóságával. Kísérleti jelleggel végeztek már például pajzsmirigyműtétet és nyelőcsövön keresztül végrehajtott szívkoszorúér operációt is. Ezek a próbálkozások ma még nagyon bizarrnak tűnnek, ám a technika továbbfejlesztésével elképzelhető, hogy a közeli jövőben már alkalmazhatják. A sebészek mai ismeretei és eszközei alapján az feltételezhető, hogy a NOTES-nak leginkább a leggyakrabban végzett, hagyományos műtétek kiváltásában lesz helye, mint amilyen például az epehólyag-, a vakbélműtét, vagy némely hasfali sérv operációjára.

Az eszközök és a műtéti technika fejlesztésére, továbbcsiszolására világszerte rendkívül komoly energiát fordítanak. A kutatómunkában Magyarország is aktívan részt vesz. Tavaly decemberben megalakult a hazai NOTES munkacsoport, többek között Papp Ákos, Gál István, Rákóczi István, Telek Géza, Lukovics Péter professzorok részvételével. A munkacsoport tagjai részben a klasszikus sebészetnek, részben pedig a laparoszkópos sebészetnek egy-egy meghatározott területét (nőgyógyászat, gasztroenterológia, onkológia stb.) képviselik, így a közös kutatómunkában egymás ötleteit, elképzeléseit kiegészíthetik. Wéber professzor optimista és abban reménykedik, hogy a pécsi klinikán két éven belül elkezdhetik az új eljárás alkalmazását.

(lóránth)