A címben jelzett téma fontosságára novemberben két médiaesemény is felhívta a figyelmünket: egy kerekasztal-beszélgetés Az internet bűvölete, a bontakozó gyermeki lélek címmel, illetve Ranschburg Jenő nagyszerű új könyve, az Áldás vagy átok – Gyerekek a képernyő előtt.

Az emberi szemet az istenek arra tervezték, hogy vele a természetben lássunk. A tárgyaknak a harmadik dimenzióban, normál hőmérsékleten nincs saját, látható fényük. A természetben tehát az ember két fényforrással találkozhat: a tűzzel és a Nappal (csillagok). Egyikbe sem szoktunk hosszan, órákig bámulni, ahogy például a tévét vagy a számítógép monitorját nézzük manapság, tehát a szemünk egy előre be nem tervezett terhelésnek van kitéve. A tárgyakról visszaverődő fény szórt. Normálisan tehát visszavert fényt látunk, ennek fogadására van tervezve a látórendszerünk. Célszerű volna akkor olyan képernyőket készítenünk, amik felületéről szintén szórt fény jut a szembe.