Egyedül lenni önmagunkkal, megélni érzéseinket, ösztönös rezdülésünket, rácsodálkozni gyermeki mivoltunkra. Egyedül lenni. Riasztó a gondolat, mert idegen. Nem magányt jelent, hanem egy mélyen szunnyadó csoda felismerését: saját lényünkét. Ebben segíthet egy-egy mandala.
Könyvtári olvasóteremben ültem, egyetemi vizsgámra készülve. Éreztem, mennyire ki vagyok merülve, de erőltettem a tanulást. Elgondolkodtam valamin, és egyszer csak rádöbbentem: nem vagyok ott, ahol a testem! A jeges rémülettől egy pillanatra megállt a szívverésem.
„Semmi sem igényli annyira a változtatást, mint mások szokásai.”
Mark Twain
„A mai gyermekek mások – több érdeklődésre tartanak számot, intelligensebbek, hajlamosabbak a konfrontációra, spirituálisabbak és némely esetben ...akár agresszívabbak is. Ez a tény a gyermekgondozás másfajta, a régi módszerektől eltérő formáját teszi szükségessé” – olvashatjuk Jan Tober tollából. Jan Tober társszerzője az Indigó gyermekek című könyvnek, melyben a világméretű nyilvánosság előtt először 1999-ben használták ezt a kifejezést.