Hét év alatt 11%-kal több lett a nikotin az amerikai cigarettákban – állítják a Harvard egyetem kutatói. Utánajártunk az itthoni helyzetnek. Kiderült: egyetlen hatóságot sem érdekel, mennyi a nikotin a hazai füstölnivalókban, független vizsgálatokra pedig nincs pénz.
Több mint félezer év távlatából is vitathatatlan érdeme Kolumbusz Kristófnak, hogy az Új világból elhozta nekünk a paradicsomot, paprikát, burgonyát. Ám abban nagyot hibázott a derék felfedező, hogy az ízletes zöldségek mellé hajójára tette a dohánypalántákat is.
Az Egyesült Államokban megkezdődtek annak a vakcinának a klinikai vizsgálatai, amely segíthet a dohányosoknak, hogy megszabaduljanak nikotinfüggőségüktől. A készítmény alkalmasnak látszik arra, hogy blokkolja a nikotinnak az agyra gyakorolt hatását, így a dohányzás kevésbé vonzza majd a neki hódolókat. A wisconsini egyetem kutatói 40, a dohányzásról leszokni akaró önkéntest vontak be a vizsgálatba. Ennek során a résztvevőknek egy év alatt 24 alkalommal kell felkeresniük a kutatókat, hogy megkapják az oltást.
Az a gyermek, aki csak egyszer is rágyújt, felnőtt korára kétszer nagyobb valószínűséggel lesz dohányos. Brit kutatók 11 éves gyermekek körében vizsgálódva arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányzás iránt érzett vágy az első szál cigaretta elszívása után „szunnyadhat” több mint három évig, de aztán ismét felszínre kerül. Így a kísérletező gyermekekből sokkal könnyebben válik dohányzó serdülő, majd felnőtt.
Mindenki tudja, mennyire ártalmas a mások által kifújt füst beszívása a tüdő működése szempontjából, de arra csak egy most lezárult vizsgálat mutatott rá, hogy a passzív dohányzás növeli a cukorbetegség (diabétesz) kialakulásának esélyét. A kutatás arra is rávilágított, hogy a passzív dohányzás bizonyos szempontból nagyobb veszélyeket rejt magában, mint az aktív, mert más mérgek is bekerülnek a szervezetbe.
A rossz lehelet, a kellemetlen szájszag (orvosi nyelven: halitosis) sok ember életét megkeseríti – akár úgy, hogy kellemetlen szagú a lehelete, akár úgy, hogy „menekül” beszélgetőtársa közeléből, mert nem tudja elviselni annak szájszagát. Többféle egészségi oka lehet a kellemetlen szájszagnak, és számos módja létezik annak, hogy enyhítsük vagy megszüntessük. Cikkünkben ezeket a lehetőségeket foglaltuk össze, abban bízva, hogy néhány igazán új tippet is megoszthatunk látogatóinkkal.
A mai egyetemi orvoslás árnyoldala a krónikus betegségek kezelése. Gyakorlatilag az orvostudomány fejlődése ellenére máig megoldatlan problémát jelentenek a degeneratív betegségek, a rendelkezésre álló terápiák révén csupán a tünetek enyhíthetők, de végleges gyógyulásról nem beszélhetünk. Létezik azonban más út is, amit Dr. Flórián Sándor belgyógyász, homeopata, akupunktőr, holisztikus orvos az elmúlt hetekben megjelent Gyógyulhatsz, ha akarsz! című könyve ismertet. Alább egy hosszabb részletet olvashatnak a kötetnek a bélflórával és a belek eredeti mikroflórája egyensúlyának helyreállításával foglalkozó fejezetéből.