Táplálás + tisztítás = egyensúly

A szervezet képes egyensúlyban tartani önmagát, ha megfelelően tisztítjuk és tápláljuk. Az instant kávéhoz és gyorsétkezdéhez szokott társadalom azonnali eredményeket vár el egy kapszulától, egy csésze gyógyteától, lehetőleg még aznap. A türelmetlenség életünk egyik jellemző kísérő tünete. Hagyni kell érvényre jutni a fokozatosság elvét, figyeljük, mit kíván a szervezetünk, és adjuk meg neki a regenerálódáshoz szükséges tisztító anyagokat és elegendő időt a folyamathoz. Figyeljünk az apró jelzésekre, mert a kis kibillenést könnyű korrigálni, és így megelőzhetjük a komolyabb tünet kialakulását.

A gyógyítást az egyensúly állapotáig kell folytatni. Minden gyógyításnak megvan a maga ideje, nem lehet rövidebb vagy hosszabb a szükségesnél. A magas fehérjetartalom, a hús, a tojás, a tejtermékek élénkítik a szervezetet, túlzott fogyasztásuk a méreganyagok felhalmozódásához vezet. Az édes és sós vagy erős ételek túlsúlya megbontja a kiegyensúlyozott energetikát. Emellett a testápolás gyakran inkább tekinthető testünk mérgezésének, mint ápolásának. A savas kémhatású krémek például lezárják a bőrünk természetes lélegzését, a fluidokkal dúsított fogkrémek pedig lehetőleg gyümölcsös ízesítéssel készülnek, hogy a gyerekek szívesen le is nyeljék a mérgező habzó anyagokat. Az eredmény sok esetben a szervezet idő előtti leromlása.

Szenvedélyek, függőségek

Ma súlyosan beteg a társadalom, amely tétova, határozatlan, bizonytalan, életcél nélküli egyénekből áll össze. Mindenkinek megvan a saját, esetenként több szenvedély iránti függősége. Szenvedélyünk és függőségünk mértéktelensége abban is látható, hogy egy-egy személy mennyiben érintett, és hányan vallják ezt be önmaguknak.

Az élelmiszerüzletek és benzinkutak elképesztő bőségben kínálnak függőséget okozó élvezeti cikkeket, a gyógyszertárak pedig tele vannak betegséget és függőséget okozó gyógyszerekkel. Az efféle szerek lehetséges mellékhatásainak listája kétszer-háromszor olyan hosszú, mint állítólagos gyógyhatásaik. Utóhatásukként megfigyelhető a kialakult agresszivitás és az intelligencia gyöngülése.

A fiatal fiúk és lányok, sokszor már a gyerekek is habzsolják az izgalmakat, az édességet, kólát, üdítőket, kávét, húst, cigarettát, alkoholt és drogokat. Ezenkívül savasító hatású a stressz, a túlterheltség, a lárma, amely alól nehezen vonjuk ki magunkat. A hajszolt munka eredményeképpen esetleg félretett pénzt, értékpapírt, ingatlant, befektetéseket egyre hamarabb kénytelenek vagyunk felhasználni az időközben elvesztegetett egészség helyreállítására. Úgy teszünk, mintha meg kellene várni, míg valaki cukorbeteg lesz, eltörik valamije, emlődaganata, szív- vagy agyi infarktusa lesz, és akkor lépünk közbe, akkor próbáljuk helyrehozni, ami elromlott. Mennyivel okosabb dolog lenne megkeresni mindezek okát, és megváltoztatni az emberek életmódját, megpróbálni optimalizálni a lehetőségét annak, hogy egészségesek legyenek, és minimalizálni a megbetegedés lehetőségét. Sok olyan dolgot teszünk, ami végül hosszú távon, fokozatosan összeadódik, és átlépve a határt, a betegség már nyilvánvalóvá válik.

Előfordul, hogy az egyén nem tartja jó orvosnak azt, aki nem talál nála valami rendellenességet. A gyógyszeripar finanszírozza az orvosképzést, és az orvosokat teljesen „szétszakosította”, ennek köszönhetően nem látják összefüggésében az ember, mint egység működését. Nem keresik az alapvető okot, a kiváltó ok eredetét, figyelmüket legtöbbször a tünet megszüntetésére, az elfojtásra koncentrálják. Kihúzni, kivágni, elfedni, beültetni, lecserélni, pótolni stb...

Az eredményesség megkívánja, hogy visszamenjünk a kezdetekhez, megtaláljuk a kiváltó okot. Aki javítani akar az életén, annak vissza kell nyernie az egész-ségét.

Vargyai Györgyi
spirituális személyiségfejlesztő
Életmód-tanácsadás

(Vége)