A nemi szerepeken, a technika által alakított szabadidős tevékenységeink változásán, a bizalom megcsorbulásán, a családok tönkremenetelén, a társadalmi jogok és kötelességek elmaradásán keresztül vezeti le a boldogság hiányát. Layard boldogság-érvelésében nagy hangsúlyt kapnak a törvények és az alkotmány, a másokon való önkéntes segítés, a szabályok betartása, a kérdéskörbe tartozó nyílt viták, az esetlegesen összeütközésbe kerülő szabályok felülvizsgálatai. A boldogságot mellékterméknek, az örömet okozó tevékenységek melléktermékének tekinti.

Boldogságkutatás közgazdaságtani eszközökkel

A könyv további részében a közgazdaságtan eszközével ad választ a boldogságkutatásra. Elemzi például, milyen esetekben releváns a teljesítmény alapú bérezés, valamint ez miként függ össze a ranggal és a munkaösztönzőkkel. Közgazdász szemmel, mégis az átlagolvasó számára is közérthető, fogyasztható módon beszél a munkaerő-piaci fluktuációról, illetve az idős kor eljöveteléről, mint a stabil jövedelemszintre gyakorolt két, legnagyobb veszélyt hozó jelenségről.

Az adókat a munka-szabadidő egyensúly fenntartásaként értelmezi. Országok összehasonlításával vizsgálja a munkanélküliségi rátát. Fontosnak tartja az oktatás megújulását; egyrészt az örökbefogadáshoz hasonlóan a leendő szülők számára a gyermekvállalásról szóló felkészítő kurzusokat, másrészt a diákoknak erkölcsi órák keretében tartott, stabil értékrendek hiteles megalapozását. Hangsúlyozza a közösségi tevékenységek támogatását és előtérbe szorítását. A boldogság színteréhez sorolja mentális jóllétünket, hangulatunk irányítását.

A Prozac nemzet

Érzéseink kontrollálása gyakorolható – mint írja is. A buddhizmus során megélhető érzések feletti kontrollt szoros összefüggésbe hozza a negatív önértékelésünk megszabadulását célzó pozitív pszichológiával. A pozitív és negatív gondolatok hangulatunkra gyakorolt hatásán és a gondolati korrekción keresztül eljut a kognitív pszichoterápiáig. Életünket erősségeinkre kell összpontosítanunk, és ezeket kiteljesítenünk. A boldogságot elfedő tényezők kapcsán említi a Freud morfiumterápiájához hasonlatos modern antidepresszáns kezeléseket. Részletesen ír a drogok hatásmechanizmusairól, a Prozac nemzetről.

Úgy gondolja, az orvostudománynak fontos és kiemelt tudományos ágnak kellene lennie, és a fizikai betegségeket gyógyítania, ellenben a lelki bajokat hagyják a pszichológiára és a vallásra. Boldogságunk érdekében önmagunk harcától sem kell félnünk. Layard egyik végső konklúziója szerint a boldogság előmozdítása társadalmi cél kell legyen. Az utolsó fejezetben alapgondolatát messzemenőkig szem előtt tartva összegzi, pontokba foglalja a könyv során elmondottakat.

A könyvet ajánlom mind laikusoknak, mind szakembereknek, akik szeretnék átlátni társadalmi életünk egyéni boldogságra gyakorolt hatását. Ajánlom továbbá annak, aki új szemléletben fogant, logikusan végigvezetett gondolkodásmód segítségével önmagát, embertársait, korát, történetét és utódait szeretné megérteni. Úgy érzem, ez mindannyiunk érdeke és felelőssége.

Varga Bernadett
varga.bernadett@tenyek-tevhitek.hu

(Forrás: Tények és tévhitek)